A Kádár-rendszerben a Záray-Vámosi házaspár példakép volt nemcsak művészeti, hanem emberségesség szempontjából is. Az énekes pár dallamai egy olyan korszakot ívelnek át, ahol nem mindig voltak rózsákkal teletűzdelt utak, ettől függetlenül ők mentek tovább „ketten az úton”. Vámosi János és Záray Márta együttesen 11 lemezt jelentetett meg, ami több mint 5 millió eladott példányt jelent. Következő összeállításunk egy kis ízelítő a legnagyobb slágereikből.
Záray Márta 1926-ban, férje, Vámosi János, 1925-ben született. János 1950-től énekelt, első sikerdala a „Mondd, miért szeretsz te mást?” című dal volt. Számos hazai és külföldi rádió- és tv-felvételt készítettek közösen.
Záray Márta és Vámosi János élete kész regény volt, bár nem csak a csillogás jutott nekik. Az egymás iránti szeretetük átsegítette őket a nehézségeken, amelyből a közönség soha nem érzett semmit. Vámosi János egyik 1958-ban megjelent kislemezének híres slágere a „Csinibaba”, amely később egy korszakot bemutató film címe is volt.
Vámosi János 1949-től kezdve a Nemzeti Színházzal EMKE kávéházában énekelt, ahol megismerkedett Záray Mártával. Az elmondások alapján az akkor huszonéves Vámosi János már magában mantrázta a „Vámosi Jánosné” nevet, hiszen már akkor tudta, hogy ebből házasságnak kell lennie. Erre azonban 1953-ig kellett várniuk, és a házaspár ezután sem énekelt együtt még jó darabig. Záray Márta elmondása alapján Szepesi György sportriporter javaslatára énekeltek először duettet, ami az „Úgy koppan az eső” című dal volt.
1971-ben Kerényi Mária, a Búvár című folyóirat munkatársa a Vámosi házaspárnál járt vendégségben, aminek apropója Záray Márta virágokkal teli otthona volt. A házaspár kezdetben Budapesten élt albérletben, majd az ötvenes évek végén kezdtek építkezni a Budai városrészben. A lakásuk telis-tele volt csodás növényekkel, mint a 15 éves filodendron, vagy a könyvespolcot befutó 30 méter hosszú lián. Záray Márta visszaemlékezése szerint Tatabányán nagy kertjük volt, ami tele volt virágokkal. A virágok iránti rajongása ellenére azonban soha nem jutott eszébe, hogy kertész legyen, hiszen ő mindig is színésznő és énekes szeretett volna lenni. Sokan nem tudják, de a házaspárnak volt egy Muki nevű kis sárgabarkójú cerkófmajma is, akit Vámosi János vásárolt felesége születésnapjára.
Vámosi János a horgászat nagy szerelemese volt, amiben felesége is támogatta. Záray Márta így emlékszik vissza horgászatuk kezdetére az 1981 februárjában megjelent Magyar Horgász című folyóiratban: „Mondjuk húsz-huszonkét éve egy muzsikus barátunk vitt el bennünket a Soroksári Dunaágba horgászni. Vagy talán helyesebb úgy mondani, hogy Janit akarta beavatni. Közben azonban valami dolga támadt és a saját botját a kezembe adta. Tartottam ügyetlenül, és a horogra éppen akkor vágott rá egy törpeharcsa. Nekem ez az egyetlen ütés elég volt ahhoz, hogy egy életre fertőzött legyek.” Legszívesebben az Oroszlányi Horgászegyesület berkein belül kapcsolódtak ki, ahol egy stéget is szerettek volna vásárolni maguknak 1981-ben.
1983-ban László Ilona készített egy interjút a házaspárral, amelyben a sikerükhöz vezető útról is kérdezte őket.
„Vámosi János: — Akit tíz éven keresztül csak rugdosott az élet, megtanul egy törvényt, az állandóságot. Hogyan lehet egy vonalba tartani önmagát, a munkáját, az életvitelét.
Záray Márta: — Jönnek hozzánk fiatalok, tehetséges új együttesek, a Korai, a Bojtorján, kérdik, mi a titkunk? Érdekes, ezt annak ideién is többször kérdezték. A válasz akkor sem volt könnyebb, csak egyértelműbb. Akkor azt mondtam: mindketten megtanultuk a szakmát. Lehet, hogy ez nagyképűen hangzik, de akkor nagyon is gyakorlati tények voltak mögötte. A rádióban egyenes adások voltak. Tudni kellett énekelni. Nem volt mód „összevágni”, „keverni” a hangot. Ha egy nyilvános helyen elromlott a mikrofon, a zenekar halkabban kísért és azért mi elénekeltük a számainkat. A közönséget soha nem csaptuk be.”
A házaspárnak nem született gyermeke, 1979-től Tücsök Mari lett a nevelt lányuk. Számos kortárs elmondásából tudhatjuk, hogy meghitt, családi boldogságot sugárzó pár voltak. Emléküket egy alapítvány ápolja, amely a hozzájuk hasonló énekeseket támogatja. Záray Márta hamar belopta magát az emberek szívébe fülbemászó hangjával. Záray Márta – Én mindenkiben csalódtam.
Vámosi János 1997-ben az égi zenészekhez távozott, amit felesége nem tudott feldolgozni és 4 év múlva követte férjét. Nem lehet a homokórát megállítani, de a házaspár slágerei és emléke ma is tovább él.
44 évet éltek boldog házasságban. Záray Márta – Vámosi János: Köszönet a boldog évekért.
A két énekes dalai kottában is megjelentek a Solo Music Budapest gondozásában.
Összeállította: Molnár Ferenc Tamás
Felhasznált irodalom
Bradányi Iván: Ketten az úton : Záray-Vámosi és a magyar könnyűzene csillagai. – Budapest : Solo Music Zeneműkiadó, 2003
Csatári Bence: A macskaköves úttól a Homokóráig: a Záray–Vámosi, a sikergyáros házaspár
Sárdi Enikő: Nekünk találkozni kellett : Záray Márta és Vámosi János élete.- Pécs : Alexandra, [2001]
Csatári Bence: Vámosi Jánosnál tizenegy évre megállt az idő
László Ilona: Záray Márta-Vámosi János. In: Képes Újság, 1983. január (24. évfolyam, 1. szám)
Földeáki Béla: A vízparton a Záray-Vámosi házaspárral. In: Magyar Horgász, 1981. február (35. évfolyam, 2. szám)
Kerényi Mária: „Akik” minden gondoskodást meghálálnak : Riport Záray Márta és Vámosi János otthonában. In: Búvár, ISSN 0007-7356 , 1971. (26 (16). évf.) 2. sz. p. 112-114.
Nyitókép: A Magyar Rádió 8-as stúdiója. Záray Márta – Vámosi János énekes házaspár és Jereb Ervin együttese (Fortepan / Hunyady József)