Az alábbi pénzforgalmi szemléletű elemzés célja, hogy röviden bemutassa, hogyan alakultak a magyarországi közkönyvtári rendszer gerincét adó vármegyei hatókörű városi könyvtárak beruházási kiadásai az összesített adataik alapján. Ennek megfelelően tizenkilenc költségvetési szerv összesített adatai kerülnek elemzésre a következőkben.
Az intézmények a következők:
Az analízisnek nem célja tárgyalni az egyes intézményeket külön-külön, hanem azok összesített adatait és kizárólag a beruházási jellegű, azaz a K6 kiadási rovatokon elszámolt kiadásokat veszi górcső alá pénzforgalmi szemléletű megközelítésben. Az vizsgálat célja, hogy átfogó képet adjon arról, hogy a magyarországi könyvtári rendszer egész országot lefedő legnagyobb intézményeiben hogyan alakultak a beruházási jellegű kiadások egy olyan időszakban, amikor a Covid-19 világjárvány és a 2022-es energiaválság után jelentős inflációs hullám söpört végig a fejlett világban és különösen Magyarországon. A vármegyei hatókörű városi könyvtárak azon túl, hogy saját intézményeikben végeznek beruházási tevékenységet, a kistelepülési könyvtárellátás[i] terén is fontos szerepet vállalnak, így beruházási kiadásaik megjelennek a tizenkilenc intézményen kívül több mint kétezerháromszáz 5.000 főnél alacsonyabb lélekszámú településen is. Az adatokat a Magyar Államkincstár közpénzügyi portálján[ii] elérhető éves költségvetési beszámolókból vettük. A pénzforgalmi szemléletű elemzés során kitérünk az egyes K6 kiadási rovatok előirányzatainak alakulására, amely során összevetjük az eredeti előirányzatok és a módosított előirányzatok változását (módosítási mutató), azaz a tervezés megalapozottságát nézzük át, valamint tételesen vizsgálat alá vesszük az egyes kiadási rovatok módosított előirányzatai és a teljesítések közötti viszonyt (pénzügyi teljesítési mutató).[iii] Azonban nem térünk ki az egyes számok mögötti eltérések szakmai magyarázatára, hiszen az összesített adatok kerülnek vizsgálatra, így arra nincs mód, hogy egyes intézmények szakmai tevékenységét e kereten belül vizsgáljuk.
Az elemzés elkezdése előtt fontosnak tartjuk röviden hangsúlyozni, hogy miért lényegesek a gazdálkodó szervezeteknél a beruházási kiadások. A beruházások azért szükségesek, mert a vállalatok és intézmények így tudják megújítani az elhasznált eszközeiket, ezáltal fenn tudják tartani szolgáltatásaikat, adott esetben a technológiai újításokkal növelhetik hatékonyságukat. Amennyiben a beruházások elmaradnak, úgy a használt eszközök veszítenek korszerűségükből, elhasználódnak és a gazdálkodó szervezetek idővel nem tudnak olyan minőségben szolgáltatni, illetve termékeket előállítani mint korábban, így csökken a produktivitásuk. A beruházások elmaradásával a szervezetek tulajdonképpen felélik a jövőt, mivel eszközeik elavulnak, idővel tönkre mennek. Az elemzés során a bruttó állóeszközfelhalmozást (GFCF — Gross Fixed Capital Formation) vizsgáljuk, így értékcsökkenéssel nem számolunk.
A tizenkilenc intézmény pénzforgalmi szemléletű összkiadása 2021-ben 9,81 Mrd Ft volt, 2022-ben 10,78 Mrd Ft (9,87%-kal magasabb az előző évnél), 2023-ban 12,08 Mrd Ft (12,05%-kal magasabb az előző évnél), 2024-ben pedig 12,81 Mrd Ft-ot (6,04%-kal magasabb az előző évnél) tett ki. Az összkiadással összevetve a beruházási kiadások 2021-ben 12,41%-os, 2022-ben 12,35%-os, de 2023-ban már nagyságrendileg 200 bázispontos esés látható: 10,35%. 2024-ben pedig 10,06%-os arányban voltak jelen az összkiadásokban, azaz folyamatosan csökkent az arány az egész időszakban. A beruházási kiadások nem követik az inflációt sem, előzetesen megemlítjük, hogy a kumulált pénzromlás a tartós fogyasztási cikkeknél 17,4% volt 2022—2024 között, míg a beruházási kiadások csak 6,39%-kal voltak magasabbak 2024-ben a 2021. évi adatokhoz képest, de a csúcsév 2022-es év volt.
A könyvtárak alapműködéséhez tartoznak a gyűjteményépítés során beszerzendő könyvek, amelyek a beruházások javát adják, noha a napi működést szolgálják, a szolgáltatás fenntartásához szükségesek. Így úgy tűnik, hogy a vármegyei hatókörű városi könyvtárak — és a könyvtárak általában — az összkiadásaikat tekintve 10-12% körüli összeget költenek a bruttó állóeszköz-felhalmozásra, de praktikusan csak a napi működésüket, a legalapvetőbb szolgáltatásukat próbálják biztosítani azáltal, hogy könyveket vásárolnak a gyűjteményükbe. A beruházási kiadások nagy része nem technikai fejlesztésekre, gépek beszerzésére, illetve épületberuházásokra fordítódik. Ez jól látszik már az alábbi táblázatból, amelyet részletesen elemezni fogunk.
Ha a beruházási adatokat nézzük, akkor látható, hogy a K6-os rovaton évről évre hullámzás tapasztalható. Míg 2021-ről 2022-re 9,38%-os volt a növekedés, addig 2023-ra az előző évhez képest 6,08%-os volt a csökkenés. 2024-re pedig újra növekedés történt az előző évhez képest: 3,56%. Azonban fel kell hívni a figyelmet, hogy a 2024-es beruházási összkiadás nem érte el a 2022-est sem! A legmagasabb érték 2022-ben — az energiaválság közepén, a Covid-19 válság után — volt: 1,33 Mrd Ft. 2024-ben 6,39%-kal volt magasabb a költés mint 2021-ben.
Az immateriális javak (K61) terén folyamatos növekedés figyelhető meg az időszakban, de jól látszik, hogy a 2024-es évben bekövetkezett csökkenés ellenére is 58%-kal volt magasabb mint a Covid járvány második évében. Az immateriális javak olyan eszközök, amelyek nem anyagi jellegűek, de értékkel rendelkeznek és tartósan, azaz éven túl, szolgálják egy szervezet tevékenységét.[iv] Könyvtári környezetben ilyenek tipikusan a különböző megvásárolt szoftverek. A legmagasabb érték 2023-ban látható, amikor is az országban működő vármegyei hatókörű városi könyvtárak összesen 45,2 millió Ft-ot költöttek szoftverekre.
Az ingatlanok beszerzése, létesítése (K62) terén hullámzás a jellemző. 2024-re 0 Ft-ra csökkent országosan a vármegyei könyvtáraknál az ingatlanokkal kapcsolatos beruházások mértéke! A legmagasabb érték is csak 10,2 millió Ft volt 2022-ben tizenkilenc intézmény esetében. Ezen a rovaton mutatják ki az ingatlanvásárlásokat, valamint az ingatlanok építésével kapcsolatos kiadásokat.
Az informatikai eszközök beszerzése, létesítése (K63) rovaton az időszakban hullámzás látható. A K63-as rovaton kimutatott kiadások az informatikai eszközök beszerzését mutatja, mégpedig a fizikai eszközökét. Itt mutatják ki pl. a mobiltelefonok vásárlását is. 2024-re az országos kiadás 143,1 millió Ft volt, ami 21,6 millió Ft-tal volt kevesebb mint a 2021-es évben. Ezen árucikkek tekintetében a kumulált infláció — ahogy alább jelezzük — igen alacsony volt, így elmondható, hogy az informatikai költéseknél csak szinten tartás történt.
A beruházási jellegű kiadásoknál — ahogy fentebb már utaltunk rá — a legnagyobb tétel az egyéb tárgyi eszközök beszerzése, létesítése rovat (K64). Az összberuházási kiadások (K6) közül a K64-es rovat 2021-ben 71,41%-ot, 2022-ben 73,90%-ot, 2023-ban 76,93%-ot, 2024-ben pedig 74,79%-ot tett ki.
Jól látszik, hogy a 70-75% körüli érték igen magas, de tudni kell, hogy ezen kiadások legnagyobb része könyvbeszerzés, azaz inkább a működést szolgálják mint hogy klasszikus beruházások, fejlesztések lennének. Az egyéb tárgyi eszközöknél látható emelkedés 2021-ről 2022-re, amikor is 114,6 millió Ft-tal növekedtek a kiadások (legmagasabb érték), viszont 2022-től tulajdonképpen stagnálás látható, hiszen a legnagyobb eltérés 21,8 millió Ft volt csak 2024-ig. Ezen kiadások között szerepelnek a könyvek mellett a bútorok beszerzése is. Vannak intézmények, amelyek még „klasszikus” módon a dologi kiadások rovatán (K3) mutatják ki a könyvbeszerzéseiket, ami sokkal inkább közelebb áll a könyvtárszakmai gondolkodáshoz, hiszen a napi működéshez szükséges kiadás. Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy pl. a folyóiratbeszerzéseket továbbra is mindenhol dologi költségként könyvelik és tulajdonképpen mind a folyóirat- mind a könyvvásárlás dokumentumbeszerzésnek számít, azaz a működést szolgálja és nem minősül fejlesztésnek.
A fenti táblázat mutatja, hogy a K61-K63 összevont kiadások a K1-K8 kiadások nagyon kicsiny részét teszik ki. Azaz a ténylegesen fejlesztésekre vonatkozó kiadások 2021-ben 1,98%, 2022-ben 1,77%, 2023-ban 1,33% és 2024-ben 1,41% volt. Ez igen alacsony szint és csökkenés, hullámzás figyelhető meg.
A K64-es rovat egy része – sajnos nem mutatható ki elkülönítve a könyvek beszerzésétől – bútorvásárlás. Az alább elemzett inflációs adatokból látszik, hogy a bútoroknál nagyon jelentős árindex növekedés figyelhető meg (40%), a könyvek esetében ez az adat 11,6%.
Többször utaltunk fentebb arra, hogy ahhoz, hogy a beruházás kiadásokat teljesítését értékelni tudjuk, fontos tudni, hogy a vizsgált periódusban, hogyan alakultak a fogyasztói árindexek a tartós fogyasztási cikkeknél, valamint az egyes, tipikusan könyvtári környezetben használt beruházási jellegű termékek terén.[v] Az alábbi táblázat ezt mutatja be az időszakban.
Először nézzük meg a tartós fogyasztási cikkek átlagos inflációját. Ebből jól kitűnik, hogy az árak évről évre folyamatosan növekedtek, az időszak kumulált adata 2022-től 2024-ig 17,4%. 2021 és 2023 között folyamatos az emelkedés, de a statisztikai adatok szerint 2024-ben már csökkenés figyelhető meg. A fenti táblázatból jól látszik, hogy a könyvtárak esetében a legklasszikusabb árucikk, a könyvek terén a 2023-as évben volt a legjelentősebb drágulás, az időszak alatt is folyamatos volt az emelkedés. A kumulált infláció ezen árucikk tekintetében 2022-től 2024-ig 11,6% volt. A referencia termékek közül már 2022-ben a bútoroknál volt a legdrasztikusabb az áremelkedés, amikor 18,9%-os növekedés volt megfigyelhető az előző évhez képest. Az időszakra vonatkozó kumulált adat (2022—2024) pedig elérte a 40%-ot, ami igen jelentős. Ezzel ellentétesnek mondható a könyvtári környezetben fontos szerepet betöltő informatikai eszközök esetében ingadozó árindex és a kumulált infláció a három év alatt a statisztikai adatok alapján is csak 0,3% volt.
A továbbiakban az egyes rovatok eredeti és módosított előirányzatait tekintjük át. Az alábbi táblázat a beruházások összesített adatait, azaz a K6 rovatot tartalmazzák.
Tisztán látszik, hogy a beruházások eredeti és módosított előirányzatai között nagy a különbség. Míg az eredeti előirányzat 2023-ig 1 Mrd Ft alatt volt és csak 2024-ben lépi át már a tervezéskor az 1 Mrd Ft-ot. Érdekes tény, hogy a módosított előirányzatok szinte mindig 50%-kal magasabbak voltak az eredeti előirányzatokhoz képest, ami azt mutatja, hogy a beruházási tételek jelentősen alultervezettek a vizsgált évek mindegyikében és csak az év folyamán módosítják felfelé. A legnagyobb eltérés 2022-ben történt, ahol 59,4%-kal növekedett a módosított adat, míg 2024-ben volt a legalacsonyabb, amikor csak 38,2%-kal növekedett. Ezekből az adatokból jól kitűnik, hogy a beruházások tervezése nem igazán előrelát(hat)ó. Bár pozitívnak mondható, hogy minden évben növekedés figyelhető meg, de az eredeti és a módosított előirányzatokból kitűnik, hogy a tervezés alapvetően pesszimista módon történik, azaz a költségvetések tervezői mindig alul kalkulálják a beruházási kiadásokat és év közben tudják felfelé módosítani az előirányzatokat: valószínűleg pótlólagos források bevonásával (pl. pályázatok), illetve más kiadási rovatok átcsoportosításával. Itt jelezzük, hogy az egyes sorok esetében a nettó értékeket tüntettük fel, mivel a K67-es soron mutatják ki az Áfát. Az általános forgalmi adó sora nem kerül elemzésre külön. Ezen felül csak a 2024-es évben terveztek 800,0 Ezer Ft-ot a K65-ös rovatra, de a módosításnál már 0 Ft szerepel. A K65 rovaton a különböző részesedések beszerzését[vi] tervezik, ami könyvtári környezetben nem jellemző.
A következő táblázatban a beruházási kiadásokat részleteiben bontva elemezzük. Az első a K61-es rovaton szerepelő immateriális javak beszerzése, létesítése rovat.
A fenti táblázatból látszik, hogy az immateriális javaknál a tervezés igen bizonytalan, hiszen évről évre sokkal jelentősebb a módosított előirányzatok mértéke mint az eredeti előirányzatoké. 2023-ban az eredeti előirányzathoz képest a módosított adat 634,75%! A leginkább pontos tervezés a 2024-es évben volt, amikor alig tért el a módosított előirányzat az eredetitől.
A következő adatok a K62-es rovat kiadásai, amely ingatlanok beszerzése, létesítése rovat.
A táblázat adatai alapján kitűnik, hogy a vizsgált időszakban igen hektikus mozgás figyelhető meg. 2024-ben pedig egyik könyvtár sem fordított a költségvetéséből ilyen jellegű kiadásokra, azaz nem vásároltak új ingatlant, illetve nem történt ilyen jellegű beruházás. Erről a sorról is elmondható, hogy a tervezés nem igazán előrelátó, hiszen a változások azt mutatják, hogy a tervezési időszakban nem tudják előre, hogy az ingatlanokkal kapcsolatos beruházási tevékenységek hogyan alakulnak majd az év során. A 2021-es évben 7,5-szeres növekedés látható az eredeti előirányzathoz képest. 2023-ban ez az összeg több mint ötszöröse volt a tervezettnél.
A fenti adatok arról tanúskodnak, hogy az egész időszak alatt folyamatos volt a többletigény az informatikai eszközök beszerzésére. Az előző kiadási rovatokhoz hasonlóan alul tervezték ezt a rovatot is, de nincsenek olyan extrém kilengések mint a K61 és a K62-es rovatokon. A leginkább a 2021-es év módosított előirányzata tért el az eredeti tervtől, így 75,82%-os volt a növekedés az év során. A legutolsó évben pedig csak 39,08%.
Az alábbi táblázatban látható tárgyi eszközök kiadásai szintén alultervezettek voltak. A vármegyei hatókörű intézmények ezen a területen 2022-ben tervezték leginkább alul a kiadásaikat. A módosítás 53,74%-kal lett magasabb és a leginkább 2021-ben maradtak közel az eredeti tervekhez, akkor csak 36,44%-kal tértek el felfelé az eredeti tervhez.
A fenti K61—K64 rovatok eredeti és módosított előirányzataival kapcsolatban elmondható, hogy az intézményrendszer alultervezi a beruházási kiadásait, így összességében a tervezés megalapozottsága gyengének mondható. Ismerve a rendszer működését, elsősorban ez abból fakad, hogy nagy a bizonytalanság, az intézmények működésének jó részét csak a dologi kiadásokra tervezik. A beruházási jellegű kiadásokat érintendő több esetben pedig év közben jelennek meg pályázatok (pl. ODR, érdekeltségnövelő pályázat, NKA), illetve a működés során történik megtakarítás, ami felfelé módosíthatja a beruházási számokat. Az vizsgált időszaban az állami támogatások mértéke nem növekedett, az infláció következtében a megnövekvő költségeket a fenntartó önkormányzatoknak kellett kiegészíteni.
Mielőtt a beruházási kiadások teljesítését vizsgáljuk, nézzük meg, hogy hogyan alakultak a teljesítések a módosított előirányzatokhoz képest.
Az összesített K6 rovaton egyfajta kiegyensúlyozottság tapasztalható, a teljesítés és a módosított előirányzatok között a százalékos eltérés 8,91—10,95% között mozog a négy év során. A 2021-es év mutatja a legnagyobb eltérést a két adat között. Ennek oka nyilvánvalóan a Covid-19 világjárvány volt. Ha azonban az egyes rovatokat elkezdjük vizsgálni, máris látni fogjuk, hogy a 2021-es év összesített adatának kiugrásáért a K62, ingatlanok beszerzése, létesítése rovat felel, ahol a teljesítés csak 27,8%-a az eredeti előirányzatnak. Alapvetően a legnagyobb eltérések a K62-es rovaton látszanak, ahol a legkisebb arány is a 2023-as 12,33%, ami a többi rovaton átlagosnak számítana. Ennek oka, hogy ingatlanokkal kapcsolatos beruházások rendszerint elhúzódnak, kevésbé tervezhetők, illetve sok esetben a „maradékelvű tervezés” áll a háttérben. A 2024-es évet nem érdemes figyelni e tekintetben. A legkisebb eltérések a K64, egyéb tárgyi eszközök beszerzése, létesítése soron látható, ahol a négy év során minimális ingadozással 8—9% közötti az eltérés. Emlékeztetőül, ide könyvelik a könyvbeszerzést és a bútorvásárlást is. Az immateriális javak esetében (K61) az első két évben nagy eltérés látható (2021: 14,05%; 2022: 16,04%), de 2023 és 2024-re ez konszolidálódik: 2,31% és 3,59%.
Összegezve a beruházási kiadásokról elmondható, hogy a vármegyei hatókörű városi könyvtárak összesített adatai alapján, hogy a tervezés megalapozottsága alacsony szintű. Minden évben jelentősen eltér felfelé a módosított előirányzat az eredeti előirányzathoz képest. Ez elsősorban annak tudható be, hogy a könyvtárak a beruházási kiadásaikat a működésük során megtakarított összegek átcsoportosításával, illetve pótlólagos források (pl. pályázat) bevonásával tudják megvalósítani. Szerencsésebb lenne, ha a beruházási kiadások sokkal jobban tervezhetők lennének. Továbbá újra felhívjuk a figyelmet, hogy a K6-os rovat 70-75%-a olyan kiadás (könyvbeszerzés), ami tulajdonképpen – könyvtárszakmai logikát követve – a működést szolgálja és nem a jövőbe tett befektetés. Itt jegyezzük meg újra azt is, hogy a vizsgált periódusban az állami támogatások nominálisan nem növekedtek, így a megnövekvő kiadásokat az önkormányzatoknak kellett pótolni.[vii] Fentebb azt is láttuk, hogy a kumulált infláció a tartós fogyasztási cikkek tekintetében 17,4% volt már az egész időszakban, míg a beruházási kiadások 2021–2024 között csak 6,39%-kal emelkedett. Így elmondható, hogy a beruházási kiadások összességében nem követték az infláció mértékét a vizsgált időszakban, de a valódi fejlesztést szolgáló kiadások (K61-K63) is igen alacsony szinten vannak (ha levesszük a K64-es rovat kiadásait), az összkiadás 1-2%-t teszik csak ki, azaz kimondható, hogy alig-alig történik fejlesztés!
Miszler Tamás
[i] 39/2013 (V.31.) EMMI rendelet: https://njt.hu/jogszabaly/2013-39-20-5H
[ii] https://kpp.tcs.allamkincstar.gov.hu/
[iii] Az elemzés elkészítéséhez felhasználtuk a Költségvetési szervek éves költségvetési beszámolójában szereplő adatainak értelmezési lehetőségei – Gondolatébresztő c. írást: https://mkvkok.hu/szakmai-cikkek/koltsegvetesi-szervek-eves-koltsegvetesi-beszamolojaban-szereplo-adatainak-ertelmezesi-lehetosegei-gondolatebreszto
[iv] Csepreginé Gallasz Andrea, Török Tamás Pál: Számviteli Alapismeretek. Dialóg Campus, 2019, 68.
[v] Forrás: https://www.ksh.hu/stadat_files/ara/hu/ara0006.html
[vi] Ezen a rovaton kell elszámolni a részesedés, a befektetési jegy – függetlenül attól, hogy azt a befektetett vagy a forgóeszközök között mutatják ki – bekerülési értékébe beszámító kiadásokat vásárlás, alapítás esetén. Forrás: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1300004.kor
[vii] Fontos megjegyezni, hogy a kormányzat csak egy-egy béremeléshez járult hozzá, így pl. 2022-ben a 20%-os béremeléshez.