Tóth Ferenc Liszt-díjas komlói karnagy portréja
Az itt szereplő írás Kovács Attila korábban megjelent publikációja, melyet eredeti formájában közlünk.
Az 1928. december 20-án, Komlón, munkáscsaládban született Tóth Ferenc zenei tehetsége korán megmutatkozott. Szépen éneklő édesanyja, hegedülő édesapja nyomdokain haladva utóbbitól hegedülni tanult, és először Komlón, a már Kodály-műveket is tanító Fekete Pál kántortanító kórusában énekelt. Később Dombóváron már szólista is volt az ottani kórusban, majd a Szederkényi Ádám alapította komlói bányász fúvószenekarban fúvós hangszereken is játszott. Ezt követően Pécsett folytatta tanulmányait. 1947-52 között a Zenekonzervatórium hegedű-ének szakán, Graef Matild hegedűs-, Sassy Iringó csellista-, Rumi Emma ének- és Agócsy László szolfézs-tanár növendékeként, illetve részben ezzel párhuzamosan, 1950-52 között a Pedagógiai Főiskolán, Hegyi József tanszékvezető-karnagy, Antal György karnagy, Vönöczky Endre orgona- és Székely Júlia zongoraművésznő vezetésével. Ezt követően, mint tehetséges „munkáskádert” kiválasztották, s bár nem volt párttag – később sem lett! – 1952-től 1956 végéig a Népművelődési Minisztérium Zenei-oktatási osztályánál lett a zeneiskolákért felelős előadó, akinek időszaka alatt 18-ról 37-re növekedett számuk.
Tóth Ferenc 1956 októberében tagja lett a minisztérium forradalmi munkástanácsának, ott volt a Rádió ostrománál, ezért 1957-ben elbocsátották, s először a budapesti Marczibányi téri fiúiskolába került, majd még az év végén hazakerült Komlóra, ahol – Pécsi Géza örökét folytatva – a Belvárosi, később Kodály Zoltán nevét viselő ének-zene tagozatos általános iskola tanára és kórusainak karnagya lett. Egy év múlva meghallgatta őket Kodály Zoltán, akivel ettől kezdve szoros kapcsolatban állt Tóth Ferenc, akinek azt is sikerült elérnie, hogy 1961-ben művet írjon az akkor már idős Mester. Ez a mű lett a „Harasztosi legénynek”, melynek előadásával nagy sikerrel szerepelt Debrecenben a komlói kórus, mely később is több hazai és nemzetközi kórusversenyen öregbítette a baranyai bányászvárosban folyó ének-zene oktatás hírét.
Tóth Ferenc kórusaival bejárta Európa számos zenei nagyhatalmú országát, Ausztriától, Németországon át, Svédországig, Bulgáriától Jugoszláviáig, ahol bemutató foglalkozásokat is tartott együtteseivel az úgynevezett Kodály-módszerről.
Tóth Ferenc egyik legnagyobb komlói zenei tette, hogy 1970-ben, Kodály Zoltánné Péczely Sarolta támogatását megnyerve létrehozta a Kodály Zoltán nevét viselő Nemzetközi Gyermekkórus Fesztivált, mellyel nemcsak ismertséget, de nemzetközi partnerséget, sőt gazdasági és kulturális kapcsolatokat hozott a városnak. De arról sem szabad elfeledkeznünk, hogy az ezredfordulóig folytatva a bányász kóruséneklés hagyományát, létrehozta és vezette a Komlói Munkáskórust.
Tóth Ferenc több mint fél évszázados tanári működése alatt, úgy is, mint filharmóniai ismeretterjesztő előadások népszerű műsorvezetője, komlóiak tízezreit tette az ének, a zene barátaivá és hívévé. Legnevesebb tanítványai közé tartozott Gyöngyösssy Zoltán fuvola-, Király Csaba és Szabó Dániel zongoraművész és Sárkány Kázmér operaénekes, karvezetői kezei alól pedig olyan kiváló énekesek kerültek ki és lettek országosan elismert karnagyokká, mint Nagy Ernő és dr. Szabó Szabolcs.
Tóth Ferenc munkásságát számos baranyai és országos elismerés övezte, a Népművelési Intézet nívódíjától, a Janus Pannonius Művészeti díjon át, az 1982-ben kapott Liszt-díjig, a 2001-ben megkapott Komló Város Díszpolgára címig, a 2007-es Kodály Zoltán Emlék-díjon át, a 2015-ben kapott Magyar Érdemrend Lovagkereszt polgári tagozata kitüntetéséig.
Kovács Attila
Amtmann Prosper és Bartók Béla Emlék-díjas zenei szerkesztő