A Két Hold Kiadó nagyon izgalmasan indította kiadói munkáját, hiszen olyan művészi könyvekkel robbant be a piacra, ami a felnőttekre is nagy hatással van, nem csak a gyerekekre. Bálint Oljával, a kiadó egyik vezetőjével a könyvkiadói vállalásaikról, a silent bookok fontosságáról és a PécsLit Kölyökre érkező két programjukról beszélgettünk.
- A Két Hold Kiadót közösen alapítottátok gyerekkori barátoddal, Fenyvesi Orsolya művészettörténész, író, költővel. Mi hívta életre a kiadót?
- Orsi hazatérve Bolognából mesélte nekem, hogy annyi jó könyv van, amit a nagy kiadók kockázatosnak tartanak megjelentetni, és olyan szívesen kiadná őket, és erre valahogy azt találtuk ki, hogy akkor alapítsunk saját kiadót. Gyerekkorunk óta jól tudtunk közösen projekteket életre hívni, és mindig nagyon élveztük, tudtunk csapatként jól működni. Előre lefektettük, hogy csak olyan könyvet adunk ki, ami mindkettőnk szívügye, és ha bármi gond van, azonnal jelezzük a másiknak. Eddig jól működik.
- Az egyik legizgalmasabb kiadványotok a Térkép bárhova böngésző, ami 32 alkotó képeiből készült. Hogy jött az ötlet? Mi ennek a könyvnek a története?
- Orsi fejéből pattant ki az ötlet. Ő a művészettörténész háttere miatt sok képzőművészt, illusztrátort ismer. Körbeküldött egy felkérő emailt ismerős alkotóknak, hogy küldjenek be alkotásokat szabadon, megkötés nélkül, térkép témában. Az volt a terv, hogy a lehetséges és egyéni világok kartográfiáját mutatjuk be, a képzelőerőt éltetve. Számos már elismert művész is örömmel részt vett a projektben. Fantasztikus, hogy ennyien vállalták, és létrejött ez a könyv, nagy büszkeségünk egyébként: bemutatja, milyen sok mindenhez találhatunk utat. Az alkotók is meg voltak elégedve vele, és nagyon élvezték. A kiadó indulásakor szerveztünk egy könyvbemutatót, ahol nagy részükkel személyesen is tudtunk találkozni és együtt örülni a könyvnek, nagyon jól sikerült este volt. Tervezünk hozzá még két részt, hogy kijöjjön a mesebeli 3-as: egy gyermeki kérdésfelvetés és az arra adott felnőtt válasz, ez kötné össze a köteteket.
- Úgy tudom silent book vonalon is elindul a Kiadó. Mesélnél erről is az olvasóknak? Miért tartjátok fontosnak a silent bookot?
- A silent book magyarul szöveg nélküli képkönyv, egy olyan műfaj, amiben az alkotó kizárólag képek segítségével szövi a történetet. Mindezt együtt a néző-olvasóval, hiszen annak korábbi tapasztalatain is múlik, hogyan fog kibontakozni a történet. Ezek magas művészi kivitelezésű könyvek, melyek különleges élményt nyújtanak, mivel az olvasó szabadon alakíthatja a történet folyamát, és a képek által ébresztett érzelmek és üzenetek mindenkire más és más hatással vannak, így más és más történetek jönnek létre. Nagyon izgalmasak a képkönyvek, számos országban óriási népszerűségnek örvendenek, pl. Olaszországban nagy múltja van, presztízs értékű egy silent book versenybe döntősként bekerülni, vagy éppen megnyerni azt. A nyertesek pénzbeli jutalmat kapnak és szerződnek velük a nyertes művük kiadására. Világszínvonalú az olasz verseny, Japánból, Dél-Koreából, az USA-ból jönnek ügynökök válogatni, és felmérni a terepet. Magyarként 2017-ben Maros Krisztina Milyen színű a boldogság? című könyve volt döntős a Silent Book Contest nemzetközi versenyében, legutóbb pedig Rofusz Kinga Otthon című könyvéből készült animációs kisfilm nyerte el a BolognaRagazzi Crossmedia Award fődíját. A mi képkönyvünket Korcsog Réka jegyzi, akinek egyébként Rofusz Kinga a mestere. Nagyon tehetséges alkotó, ősszel különdíjas volt a Pagony Kiadó által szervezett Aranyvackor gyermekirodalmi és illusztrációs pályázaton. Nekünk is szívügyünk a magyar silent book kínálat növelése, hiszen még mielőtt szavaink lettek volna, az ember Térkép bárhova című böngészőből egy részlet képekben gondolkodhatott. Felemelő, szabad, és bizony kihívásokat is rejtő módja az olvasásnak a képekben való elveszés. Orsit a képek, a vizualitás költőként is mindig hajtotta. Mindketten fontosnak tartjuk a gyermeki vizualitás fejlesztését, és azt mi mással lehetne legjobban elérni, mint magas kvalitású képillusztrációkkal. Azt látjuk, hogy szerencsére sok különleges könyvnek is jut hely a magyar piacon, ehhez szeretnénk mi is hozzátenni a magunk részét.
- Két programmal is érkeztek a májusi PécsLIT Kölyökre, mire számíthatnak, akik Kovács Ágó Zsebmatató-workshopjára érkeznek?
- Ágó a Zsebkönyv című könyvünk szerző-illusztrátora, és egy zsebleporellót fog készíteni a résztvevőkkel. Minden résztvevő megalkothatja a maga zsebét, elgondolhatja, ki ő, miket hord magával, milyen tárgyakkal azonosul… Önismereti játék is ez, és egy bájos tárgyban végződő örömteli alkotás.
- És akik a Mi, kodamák könyvbemutatóra érkeznek? Egyáltalán, kik azok a Kodamák?
- A kodamák a japán mitológiában az erdő jóságos szellemei, akik a sűrű erdőben és hegyekben élnek. Bimba Landmann könyvében szeretetreméltó és humoros kis lények. Egy éven keresztül követhetjük nyomon őket, amint a természetben végzik a dolgukat. Együtt élnek a növényekkel és állatokkal, megmutatják, hogyan kell harmóniában élni az erdővel. Akinek eddig nem volt kedve erdőbe járni, ezután biztosan lesz. A kodamák emlékeztetnek minket arra, hogy milyen az erdővel együtt lélegezni, és kicsit elcsendesedni, hogyan vigyázzunk a körülöttünk lévő zöldre, akár az apró bogarakra, madarakra. A fesztiválon természetesen ezt, és a többi könyvünket is meg lehet majd vásárolni.
- Mik a rövid és a hosszútávú tervei a kiadónak?
- Egész egyszerűen szeretnénk minél több rendhagyó, bátor, különleges könyvet kiadni, segíteni utat találni az álmodóknak a közönséghez. Nagyobbrészt magyar, kisebbrészt külföldi alkotókkal. Természetesen ehhez az kell, hogy talpon tudjunk maradni.
- Mit gondolsz a könyvtárak XXI. századi szerepéről?
- Mi hiszünk abban, hogy az olvasás nem egy kihalófélben lévő hobbi. Hiszünk a jó minőségű, szép kivitelezésű könyvek jövőjében, hogy még sokáig lesz ezekre igény. A könyvtárak számunkra a kultúra fellegvárai, ahol mindenki megtalálja a számára érdekes és értékes tartalmakat. Fontosnak tartjuk a könyvtárak által szervezett programokat, ahol a gyerekek megtanulhatják, hogyan érezzék otthon magukat, hogy bármikor betérhessenek, ha szükségük van rá. Szuper, hogy ilyen vagány, ötletes könyvtárosaink vannak szerte az országban, akiknek szívügye a gyerekek megszólítása.
Simonfalvi Anita
A cikk a Csorba Győző Könyvtár Könyvtári Hírzengő című lapjának 2025/1. számában jelent meg.
Irodalmi Kölyök Fesztivál egész héten a vármegyében:
