Ötödik alkalommal szervezte meg a Csorba Győző Könyvtár és a Jelenkor folyóirat a PécsLIT Irodalmi Fesztivált, szeptember 8. és 13. között. Hat nap alatt hatvan programmal várták a szervezők a látogatókat, köztük gyermekprogramokkal, könyvbemutatókkal, rendhagyó irodalomórákkal, felolvasószínházzal, zenés irodalmi esttel, irodalmi sétával, és egy Bertók László életművéről szóló konferenciával.
Az idei fesztivál számos olyan szerzőt látott vendégül, akik a közelmúltban friss kötettel jelentkeztek. A PécsLIT vendége volt többek között Terézia Mora, Tóth Krisztina, Szabó T. Anna, Parti Nagy Lajos, Röhrig Géza, Závada Péter, Závada Pál, Szécsi Noémi, Erdős Virág, Kemény Zsófi. A meghívott vendégek között több pécsi kötődésű szerző is feltűnt, például Csordás Kata, Kiss Tibor Noé és Keresztesi József.
A fesztivált Péterffy Attila, Pécs polgármestere nyitotta meg hivatalosan, melyről azt mondta, hogy „a Csorba Győző Könyvtár és a Jelenkor folyóirat közös örökségén alapul, ám ez az örökség önmagában aligha lenne elég ahhoz, hogy egy ilyen eseményt évről évre sikerre vigyenek a szervezők. Ehhez gazdag táptalaj kell, állandó táplálék, ez a fesztivál mindig is onnan táplálkozott, ahol a Jelenkor több mint hat évtizedes tradíciója találkozott Pécs sokszínű irodalmi múltjával”. Ez után következett a KutyaGOló – azaz Háy János és Kollár-Klemencz László közös zenés irodalmi estje, mely az ember fontos életeseményeit érintette: gyerekkor–szerelem–halál.
A PécsLIT kiemelt célja, hogy minden korosztályt megszólítson, így délelőttönként a gyerekek, kamaszok is megtalálhatták az őket érdeklő programokat. A fiatalabbak találkozhattak Rojik Tamással, a Vér, víz, oroszlánsörény, Zágoni Balázzsal, A csillag és a százados, és Zalka Csenge Virággal, a Cápatestvér – Népmesék félreértett állatokról című kötetek szerzőjével. A kisebbek Takács Viktória, a Pingvin utazása, illetve Simonfalvi Ancsa A csodálatos nagymamó interaktív könyvbemutatóján vehettek részt, valamint Szabó Borbála Újabb kalandok a Ló csoportban című könyvét ismerhették meg, szintén játékosan, interaktív módon.
A középiskolás korosztály számára idén is több rendhagyó irodalomórával készültek a szervezők: a PécsLIT-en Pikli Natália, az ELTE egyetemi docense, a Shakespeare minden időkre című könyv szerzőjével beszélgetett Oroszlán Anikó, középiskolai irodalomtanár. A kötet tudományos és mégis szórakoztató módon járja körbe a Shakespeare-t övező mítoszokat. Bemutatja műveinek utóéletét a mai kor színház- és filmművészetében. Drámáit elemzi, összehasonlítja, kontextusba helyezi, magyarázza, fő témáit végigveszi. Hiánypótló, izgalmas és közérthető mű, bevezetés Shakespeare világába.
Szécsi Noémi a Jókai és a nők című könyve kapcsán beszélt Jókai Mór fiatalkoráról, írói pályájáról és nőkhöz való viszonyáról. Bepillantást kaptunk abba is, hogy ezek a nőalakok miként hatottak Jókai írói világára. Továbbá a kutató mesélt Jókai és Petőfi barátságáról, majd konfliktusukról. A hét folyamán még Szálinger Balázs és Kemény Zsófi tartott rendhagyó irodalomórát a középiskolás korosztálynak. Ezek az alkalmak online visszanézhetőek könyvtárunk YouTube csatornáján.
Az idei programok között fókuszba került Bertók László életműve, amelyet születésének kilencvenedik és halálának ötödik évfordulóján a Bertók-pódium beszélgetéssorozata és egy kétnapos konferencia méltatott. Az előadások és a kerekasztal-beszélgetés mellett Tetten érni a folyamatot címmel a Bertók-archívumból válogatott fotókiállítás nyílt. A fesztiválon Csorba Győző halálának harmincadik évfordulója alkalmából a költő életét bemutató kiállítást is meg lehetett tekinteni (Csorba Győző élete és munkássága). Ezen kívül még két tárlat volt látható. A József Attilát, a magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb alakját bemutató kiállítás a költő életének szakaszait mutatta be (József Attila 120 – A Tatabányai József Attila Könyvtár vándorkiállítása), illetve Az arc, mint természeti képződmény címmel Forgách András író Petri György költőről készített portréiból közölt válogatást.
Számos könyvbemutató közül csak párat emelnénk ki, a teljesség igénye nélkül. A hat nap során megismerhettük például a Pál Sándor Attila által szerkesztett Esterházy Péter: Vanni van című kötetet, mely az Esterházy Péterrel készült, magyar nyelven publikált interjúválogatást tartalmazza. Megtalálható a kötetben az első nyomtatásban megjelent interjú (1982-ből), illetve az utolsó (2016-ból), közéleti beszélgetéstől a műhelybeszélgetésekig, és a vele készült interjúk eddigi legbővebb bibliográfiai jegyzéke. Az egyik este vendége Szabó T. Anna volt, akinek Vigasz című verseskötete kifejezetten személyes hangvételű, fő témája a gyász és az elengedés, a szeretet, a megnyugvás. Szálinger Balázs Petőfi Sándor nyomába eredt Mintha repülnék (Petőfi nyomán a Felföldön) című útinaplójával, mely a költő Úti jegyzetek című prózai műve alapján készült. Petőfi 1845 tavaszán járt a Felvidéken, ezt írta meg ebben a naplóban, és ennek az útvonalát járta végig 2024-ben Szálinger Balázs, amely szerinte elég kéktúrásra sikerült. A Budapesti Goethe Intézet partnerségével jöhetett létre a találkozás Terézia Morával, akinek Muna, avagy az élet fele című regényét (fordította: Fodor Zsuzsa) Csordás Gábor szerkesztő, fordító mutatta be a szerzővel folytatott beszélgetés során. A Muna részben egy fejlődésregény, felnőtté válása mellett a másik hangsúlyos téma egy verbális és fizikai bántalmazásba torkolló, toxikus szerelmi kapcsolat, melynek történéseit Muna szemszögéből látjuk.
Röhrig Gézát Semmike-dalok című verseskötete kapcsán Ágoston Zoltán kérdezte. Rendkívül személyes jellegű kötet, mely az árvaházi gyermekkorát, az anya hiányát és abból fakadó elhagyatottságát és kiszolgáltatottságát dolgozza fel. Versei nyersek, intenzívek, a szerző versfelolvasásai elementáris erővel hatottak a jelenlévőkre. Kemény Zsófival Flach Georgina költő tartott rendhagyó irodalomórát középiskolásoknak, illetve aznap délután Nyelni című legújabb regényét mutatták be. A kötet a Szexművészeti Egyetemre jelentkező fiatalember kalandjait követi nyomon napló formában. Az események az SZFE-n történt egyetemfoglalással állnak párhuzamban, onnan táplálkozott a szerző. Fordulatos regény, mely humoros, szójátékokkal teli és egyben nyugtalanító is. Fábián Tamás újságíró első regénye Bravúros mutatványok, amiket senki se látott címmel jelent meg és a világ jelenlegi problémáira (közélet, klímaválság, társadalmi problémák, emberi kapcsolatok stb.) reflektáló történeteket, számára fontos témákat dolgoz fel. Magában a regényben is egy regény íródik, amelynek születését az olvasó végigkíséri. A mű tele van popkulturális utalásokkal, napjaink történéseit, közéleti eseményeit a szereplők szűrőjén keresztül látjuk.
Parti Nagy Lajos Mauzóleum. Hat színdarab című gyűjteményes kötete, ahogy a címben is olvashatjuk, hat drámát tartalmaz. A kötet a szerző drámaírói életművéből közöl válogatást. Kísérletező írásokat tartalmaz, melyeknek változatosságát a nyelvi játékosság, és a műfaji sokszínűség is szavatolja. A színházban számára nem a cselekmény volt a fontos, hanem az abszurd és a groteszk. Ennek illusztrálására a kötetbemutató után egy felolvasószínház keretében Frank Ildikó és Köles Ferenc színművészek, a kötetben szerepló Az élet sója című darabból három etűdöt adtak elő a Művészetek és Irodalom Házában.
Gerlóczy Márton Fikció című családtörténeti sorozatának harmadik részét ismerhettük meg, melynek címe: Az út. A regénysorozat tele van csavarral, az apai ág (Gerlóczy) történetét kutatja és apjához való viszonyát írja meg. Az első kötet A katlan, a Gerlóczy ősök utáni kutatását meséli el, amelynek során számos titokra fény derül. A második, Az örvény, a szerző lelkiállapotáról szól. A most bemutatott harmadik kötet alapkonfliktusát az adja, hogy a könyvhöz végzett kutatáshoz készült DNS-teszt kiderítette, hogy akit eddig az apjának hitt, nem az igazi apja. Ez a hamis kép az alkotót erőteljesen érintette és ezt az utat járja végig a kötetben.
Závada Pál Pernye és fű című könyvét Keresztesi Józseffel mutatták be. A regény szereplői dokumentumfilmet forgatnak olyan gazdálkodókról, akiket gyújtogatással vádoltak meg az ötvenes években és erősen aggályos bírósági ítéletei után nyomoznak, de közben a rendszerváltás előtti időkben a saját életüket és korukat is meg kellene érteniük. A regény szereplői fiktívek, a filmforgatáshoz készült interjúk azonban valóságosak. Závada Pál Sipos András rendezővel készítette őket a Statárium című 1989-ben bemutatott dokumentumfilmhez. Ebben a regényben több visszautalás van az előző regényeire, mint pl. a Kulákprés.
A fesztivál beszélgetései nem csak a Tudásközpont épületében zajlottak, hanem pl. a Reggeliben, ahol A két Závada címmel Závada Pállal és Závada Péterrel egy különleges apa-fia beszélgetésen vehettünk részt. Itt szóba kerültek családi történetek, egymástól eltérő írói pályájuk, szövegek, versek és kötetek is. A fesztivál OFF-programjának keretein belül Galló Olga: Tíz hónap Babilon című lágernaplóját unokája, Fullajtár Andrea színművész mutatta be a Pécsi Zsidó Hitközség nagytermében. A Szabadkikötőben Charles Bukowski könyveinek fordítója, Pritz Péter is a fesztivál vendége volt, akivel Keresztesi József beszélgetett. Pritz Péter elmesélte Bukowski regényeivel való találkozását, illetve beszélt arról is, hogyan születtek a magyar fordítások, valamint betekintést nyertünk a megjelenés előtt és fordítás alatt álló Bukowski-versekbe is.
A fesztivál utolsó könyvbemutatóján megismerhettük Tóth Krisztina új verseskötetét, mely Szeleknek fordít címmel jelent meg. A kötet a költő 2020 és 2025 között írt verseit tartalmazza, melyek öt nagyobb ciklusba rendeződnek. Saját elmondása szerint a szövegeken sokat dolgozik, folyton javítgat rajtuk, és ezt a minőségi maximalizmust Lator László szemináriumának köszönheti. Legújabb versei különböző témákat érintenek, a tőle megszokott nézőpontból szemlélve, amelyek formailag rendkívül változatosak. A fesztivált Pál András és Rozs Tamás közös zenés irodalmi műsora Most, mikor a vers újra divatba jött zárta. Az est során a kortárs költészeten volt a hangsúly, olyan szerzők műveit adták elő, mint Kemény István, Várady Szabolcs, Nádasdy Ádám, Háy János, Erdős Virág, Tóth Krisztina, Turi Tímea, Varró Dániel stb.
A fesztivál zárónapjának délelőttjén Irodalmi séta Csorba Győző és Bertók László nyomában címmel Ágoston Zoltán vezette körbe az irodalomkedvelőket Pécs belvárosában, érintve a helyi szerzőkhöz kapcsolódó helyszíneket. Az ötödik PécsLit számos újdonsággal szolgált a látogatói számára: idén a beszélgetések közti szünetekben büfé üzemelt, pólókat, szatyrokat és további ajándéktárgyakat is lehetett vásárolni, amivel a fesztivált támogatták. Az irodalom kedvelői idén is színvonalas beszélgetéseken és remek programokon vehettek részt, jövőre várjuk a folytatást!
Mizerák Andrea
Fotók: Tóth László
A cikk a Csorba Győző Könyvtár Könyvtári Hírzengő című lapjának 2025/3. számában jelent meg.