Április 16-án tartják a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját, arra emlékezve, hogy 1944-ben ezen a napon kezdődött a hazai zsidóság gettóba zárása. Így ebben a hónapban a könyvajánlóban ezekre a tragikus eseményekre emlékezünk két magyar szerző regényével.
Nehéz a holokauszt témájáról írni, de Lantos Péter: A fiú, aki nem akart meghalni című 2024-ben megjelent ifjúsági regénye kapcsán mégis megpróbálom. A könyvet Édesanyjának és a holokauszt áldozatául esett gyermekek emlékének ajánlja. Nem véletlen, mert a történet egy visszaemlékezés, hisz a szerzővel is megtörténtek gyermekkorában azok a borzalmak, amit az emberiség tragédiájának nevezünk. Péter és családja életébe hamar beférkőznek az iszonyatot leíró marhavagonok, az éhezés, a krematórium, a halál, a gettó, a KZ-Lager Bergen-Belsen és nem is írom tovább a szörnyűbbnél szörnyűbb szavak. A kisfiúnak hamarosan világossá válik, hogy mit jelent az, amit Ilona, az édesanyja mond neki a 2. fejezetben: „…zsidók vagyunk, és az már önmagában elég baj.”
De hogy lehet egy kisgyerekben tartani a lelket és küzdeni óráról órára az életben maradásért? Ili mindent megtett, hogy a tetvek által terjesztett tífuszt elkerüljék, hogy plusz kenyéradaghoz juthassanak azáltal, hogy más emberek ruháit mosta. ’A nagy utazás’ alatt tanította Pétert számolni és idegen nyelveken beszélni.
A makói fűrésztelepről való deportálás után nyolc különböző vonatút és két buszozás után, Ausztriát, Németországot és Csehszlovákiát megjárva vajon mit találnak itthon, Magyarországon? A családból vajon kik maradtak még életben? A minden értelemben megváltozott életükben mit hoz majd a kommunizmus?
A 12 fejezetet követően, a könyv végén korabeli történelmi hűségű fotókat és az író további életútját közlik.
A könyv elérhető a Körbirodalom gyermekkönyvtárban.
Egy másik könyv, amit a témában ajánlunk Zágoni Balázs: A csillag és a százados című írása. Péter és Dávid barátságát megtépázza a háborús helyzet és az, hogy Herzog Dávid zsidó családban nő fel, amire lépten nyomon fel is hívják a figyelmét. A gyerekek korán rájönnek, hogy a politika a zsidók ellen hergeli a társadalmat és kártékonynak tartja őket a magyarokra nézve. „…azt, hogy zsidó, miért kéne szégyellnie? Annak született, és kész. Azok szégyenkezzenek, akik bántani akarják őket!” – gondolja Dávid – de mit gondol erről a legjobb barátja, aki félt vele együtt mutatkozni az utcán?. A törvények által diktált akarat azonban mást követel; azok értelmében le kell adni a rádiót, felvarrni a sárga csillagot, az iskolát többé nem látogatni, betartani az időkorlátot az utcára való kilépéskor, csillagos házba tömörülni, elviselni a végtelen megaláztatásokat, a kizsákmányolást, a családok szétszakítását, a fizikai és lelki fájdalmat, a menetoszlopot, a koncentrációs tábort stb.
Nem tudjuk meg, hogy mi lett volna, ha Dávid édesanyjának, Hirschler Sárának a tervét követik és elhagyják az országot; mert maradtak. Átadták a ’Herzog fűszer és csemegét’ Péter családjának és kezdődött a bujkálás, a menlevélszerzés, a munkaszolgálat. Nem lehetett már senkiben sem bízni, ellenség volt a szomszéd, a házmester.
Milyen lehet egy padláson egy kisbaba – Noémi – napi ritmusát megváltoztatni, hogy nappal aludjon, azért, hogy a sírása nem buktassa le a rejtőzködőket? Hogy lehet hangok alapján elképzelni a szomszédban játszó gyerekeket? Milyen a teraszról végignézni egy légi bombázást?
És ki az a csodálatos Vilma, a báróék lánya, akihez senki más nem ér fel Dávid szemében? Tud-e segíteni Ocskay László százados úr, amikor bejönnek a nyilasok?
Vajon mi és ki marad a családból a borzalmak után? Hol fognak lakni? Mi maradt a bombázások után Budapestből? „…az elmúlt év sok mindent elvett tőle, de leginkább a barátját.” – hogy alakul a két fiú barátsága? Hazajön valaki a málenkij robotból?
A könyv elérhető a Körbirodalom gyermekkönyvtárban.
Csuka Dalma