A hetvenes években születettek generációja volt az első Magyarországon, amelyik először utazhatott Európában bármerre szabadon fiatalon már a húszas éveiben. A rendszerváltást követően megnyíltak a határok minden irányba, s azok a nyugati, déli és északi országok, városok, amelyek addig többnyire csak képeken, filmeken voltak láthatóak, innentől a magyarok számára is látogathatók lettek. Egyetemisták, fiatalok ezrei vágytak megismerni, megtapasztalni Európa szabadabb részeit, bejárni, felfedezni az addig számukra tiltott világot. Pénzük persze a tömegeknek nem volt drága repülőjegyekre, és a távoli úticélok vasúton is megfizethetetlenek voltak.
A magyar azonban rendkívül leleményes nép. Hamar felismerték a MÁV által kiadott, kézzel kitöltött nemzetközi vonatjegyek hamisíthatóságának lehetőségét. Pontos megfigyelések, alapos eljárás és némi kémiai kísérletezést követően kiderült, gyakorlatilag bárhova eljuthatnak az öreg kontinensen saját “áljegyeikkel”. Technikájuk szinte hibátlan volt. Mindehhez pedig elengedhetetlen kellék volt a Pelikan írószereket gyártó cég kék színű indigója.
A nemrég mozikba került Kék Pelikan című magyar animációs-dokumentumfilm története a nyolcvanas években kezdődik. Láthatjuk a rendszerváltás előzményeit, körülményeit, röviden, sajátságos humorral fűszerezve, hogy aztán belekezdjen a vonatjegyhamisítás elmesélésbe, mellyel megidéz egy különleges magyar korszakot. Egyszerre szokatlan és ismerős, ám mégis újszerű aspektusból jeleníti meg a kilencvenes évek Magyarországát a pesti fiatalok életén keresztül.
Csáki László, a film írója és rendezője 2006-ban kezdett el dolgozni a film ötletén. Eredetileg élőszereplős filmet vizionált és csak jóval később találta meg filmjéhez azt a sajátságos animált képi világot, amelyben aztán elkészült.
A 2010-es években készített interjúkat filmje három főhősével (akik maguk is jegyhamisítók, kíváncsi utazók voltak), hogy aztán az Inkubátor program keretében valósíthassa meg nosztalgikus alkotását. A három hamisítóval történt beszélgetések animált formában is megjelennek a filmben, de a játékidő nagy részét maga a hamisítás története és következményei teszik ki egészen a kétezreses évek elejével bezárólag, amikor is véget ért a kamujegyes utazások sora.
Stílusában, képi világában a kilencvenes évek menő számítógépes kalandjátékaira vagy éppenséggel a kultikus Beavis és Butt-Head rajzfilmsorozatra emlékeztet Csáki László filmje, természetesen rendkívül egyedi módon megrajzolva. Igazi színes-szagos alkotás, amely olyan átélhetően tudja megeleveníteni a korszakot, ahogy csak nagyon kevés „társa” képes rá. Illatok, zajok, számtalan retró tárgy, autók, jellegzetes helyszínek, utcaképek, az éra kultikus slágerei, filmes és egyéb kulturális utalások, valamint szupernyolcas kamerával felvett inzertek keltik életre az akkori valóságunkat. A történet pedig részletesen elmeséli a hamis jegyek készítésének folyamatát, elterjedését, és persze az utazásokat, hol groteszk humorral, hol feszült drámaisággal megspékelve. Így műfajilag keverednek a dráma, a szatíra és még a krimi elemei is a filmben.
Idővel aztán két új szemszög is megjelenik. A rendőrség meglehetősen nehézkesen, lassan haladó nyomozása a hamisítások ügyében, illetve a MÁV nem kevésbé döcögős reagálása, tehetetlensége. Ez a két új „szereplő” alakítja fokozatosan valamelyest bűnügyi történetté a Kék Pelikant.
Bár helyenként drámai, feszült és még tragikus is Csáki László közel két évtizeden keresztül készült műve, humorának, képi világának, pozitív attitűdjének köszönhetően mégis egy laza, önfeledt élményt nyújt. Mindössze 79 perc, ám olyan sűrű, impulzív és információdús, hogy egyszeri megtekintésre talán nem is lehetséges teljességében befogadni, így mindenképpen érdemes legalább még egyszer megnézni.
A Kék Pelikan vonzereje végső soron abban rejlik, hogy egy sok szempontból különleges évtizedet és közeget autentikusan, életszagúan, egyedi eszközökkel mutat be, amivel egyszerre tud szórakoztatni, elgondolkodtatni és az utóbbi idők legérdekesebb, leginnovatívabb korrajzát megfesteni egy tipikusan közép-európai történeten keresztül, ami egy generáció számára volt meghatározó élmény.
A Kék Pelikan című film megtekinthető a pécsi Apolló moziban.
Podcast Csáki László író-rendezővel.
Képek: port.hu
Harangi István