Idén jelent meg Kustos Júlia első verseskötete, a Hullámtörő. Ennek apropóján hívták meg a PécsLit rendezvényre, egy beszélgetésre. A beszélgetés után volt szerencsém felvenni vele egy podcast epizódot. Júlia úgy definiálja magát, hogy ő az a költő, aki igyekszik a racionalitás talaján maradni, de mindezt nyelvileg úgy, hogy kellően érzékletes legyen, kreatív és megfogó.
Körülbelül 10 éves kora óta ír verseket. Kipróbálta már magát prózában is és jelenleg is készülőben van egy verses regénye. Szívesen kipróbálná magát a festészetben vagy a fotózásban, valamint a zeneszerzőket is nagyra tartja, egzotikus dolog számára a dalok komponálásának művészete. Szerkesztőként is dolgozik, Nádas Péterrel vagy Tompa Andreával is szívesen beszélgetne a szövegeikről. Kedvenc kortárs költőt nem tud megnevezni, de több költőt is felsorolt, mint akiket nagyon szeret, pl. Fehér Renátó, Ferencz Mónika.
Vajon mire gondolt Júlia,amikor a Hullámtörőt írta? Kitől inspirálódott az első kötete megjelenése előtt? Melyik a Hullámtörő kedvenc verse? Mi inspirálta a grafikusokat a borító kiválasztása során? Minden kiderül legújabb podcast epizódunkból, mely már elérhető Anchoron és Spotifyon is.
Hári Viktória