VOLT EGYSZER EGY PÉCS

A kilencvenes évek derekán, középiskolás Music TV-rajongó kamaszként, amikor még walkman-en hallgattam zenét, ha nem voltam otthon és arra vágytam, különféle soft- és hardrock zenekarok voltak a kedvenceim néhány alternatívabb mellett. Aztán ’97 táján megismertem a Depeche Mode és az Apollo Four Forty zenéjét. Mindkettő egyedi hangzása és hangulata magával ragadott. Ezek voltak az első elektronikus zenei élményeim. A ’97-es Szigeten pedig élőben is meghallgathattam az Apollo-t a nagyszínpadon (a koncert után autogramot is sikerült szerezni a frontemberüktől). Ugyanebben az évben, több nyári éjszakán is ellátogattunk egy baráti társasággal az évtized két legmenőbb pécsi disco clubjába, a B52-be és később a Boccaccioba. Ezek voltak életem első klubélményei. A többtermes szórakozóhelyeken egyértelműen a house-techno szentélyei nyújtották a legnagyobb élményt. Korábban tartózkodtam az efféle muzsikától, de itt sikerült magam átadni neki minden porcikámmal, és a ritmus, a dallamok, groove-ok ámulatában teljes önfeledtségben táncoltam. Amolyan törzsi, pszichedelikus, már-már szakrális élmény volt. Valahogy így kezdődött a szerelem az elektronikus zenével. Felpörögtek az események. CD-ket, kazettákat, majd bakelitlemezeket vásároltam, jártam rendszeresen a fent említett klubokba. ’99-ben pedig eljutottam az első underground bulimra, aminek a helyszíne a malomvölgyi tó melletti tisztás volt. Így szép lassacskán ismerkedni kezdtem ezzel az addig általam ismeretlen közeggel, szubkultúrával. Egy egészen új világ kapui nyíltak meg tulajdonképpen előttem az ezt követő években. Ahogy teltek az évek, egyre több embert ismertem meg a szcénából, köszönhetően a korszak népszerű cset-programjának, a mIRC-nek. Itt különböző zenei irányzatok (pl. goa) a techno kultúra „bibliájának” számító freee magazin és további kisebb-nagyobb csoportok csetszobáiban kerültem kapcsolatba a magyar elektronikus zenei underground élet pécsi és budapesti arcaival. Szép lassan beszippantott az újonnan kialakuló szubkultúra, ami egyre szélesebb réteget ért el rövid időn belül, és vált város- és országszerte népszerűvé. Bulik, zenék (zenehallgatás, zeneírás zeneszerkesztő szoftverekkel), dj-zés, pörgés, na meg a rádió. Utóbbi egy fontos helyszíne és platformja lett a pécsi underground elektronikus zenei életnek. A 90-es évek második felében Publikum rádió néven, majd később GFM-ként lehetett elérni és részesévé válni az éteren keresztül is a felvirágzóban lévő, pezsgő közösségnek.

(http://keptar.organic.hu/)

Valahogy így indult a 2000-es évek elején az a bizonyos aranykor. Mindamellett, hogy elsőrangú előadókat, dj-ket (Ludmilla, Palotai, Cadik, Marcel, Neo, Yonderboi, Monolake, stb.) sikerült rendszeresen elhozni a Dante-ba, a Kinoba, a Szenesbe, a Rákba vagy a TV-toronyba. A családias, baráti légkörnek köszönhetően az ember szívesen lement a fellépőktől függetlenül is bármelyik helyre a fentiek közül a hely, a légkör miatt, mert tudta, hogy akármi is lesz, jó lesz ott lenni. Minden irányzat kedvelője megtalálta a neki való bulit: volt minimal, expermimental, drumandbass, breakbeat, goa/psytrance és ambient party. Még a VJ-korszakot megelőző vetítések voltak láthatóak egyes helyeken: filmek mentek le hang nélkül, és ezeket lehetett nézni, miközben táncolt az ember vagy csak hallgatta a zenét.

(https://recorder.blog.hu)

A pécsi szcéna legjellegzetesebb arcai is rendkívül eklektikus, teltházas bulikat csináltak és közönség kedvencekké váltak: cOp, Bodoo, Bergi, Sirmo, Casio samples, Oshee, Steiner, Chabz és még sokan mások. Közülük többen hallhatóak voltak az éteren keresztül is. A GFM rádió stúdiója az egyetem területén, a botanikus kert mellett volt. Itt nyílt lehetőség beszélgetős, tematikus adásokat készíteni műfajonként, és persze jobbnál jobb zenéket lejátszani, akár élőben mixelni. A GFM 2003 körül megszűnt, majd jópár évvel később Periszkóp rádió néven született és indult újra már új helyszínen, a Közelítés Galériában, Kovács Balázs (Xrc) vezetésével. A Periszkóp netrádióként kezdte meg működését, ami a mai napig hallgatható (http://periszkopradio.hu/periweb/) a weben. 2009-től 2010-ig bő egy éven keresztül én magam is tagja voltam a csapatnak társ-műsorvezetőként Takács Péterrel (det0). A még a GFM-en indult Falu című műsort élesztettük és indítottuk újra, amit anno Péter Hohmann Ádámmal (ParaHalu) közösen vezetett.

(https://kocsma.blog.hu/)

A mámoros táncos rendezvények mellett jelen volt a kísérleti elektronikai szcéna is. Kovács Balázs, Olejnik Zsolt (Nicron) és Tamás (Dublicator), valamint Varga Ákos (cOp) voltak a műfaj legismertebb képviselői. Ezen az experimental esteken inkább ült az ember, magába merült és hallgatta a furcsa zörejekből, zajokból és zúgásokból álló zenéket.

(www.bama.hu)

Mint a legtöbb szubkultúrában, partyszcénában, így itt is jelen volt a különféle szerek, narkotikumok fogyasztása, ami fokozta az élményt, eksztatikus állapotokat idézett elő sokaknál. Emiatt is volt nélkülözhetetlen a pécsi drogambulancia munkája, akik rendszeresen ott voltak bulikon, készen a segítségnyújtásra rászorulóknak, ha valaki rosszul lenne, illetve úgynevezett ártalomcsökkentő fesztiválokon nyújtottak részletes tájékoztatást a szerek, hatóanyagok működéséről, veszélyeiről, illetve előadásokat is tartottak a témában szakemberek közreműködésével.       

(https://kocsma.blog.hu/)

A goa/psytrance/ambient vonal is meghatározó lett. Itt elsősorban Steiner Krisztiánt érdemes megemlíteni, akinek a nevéhez számos TV-torony, malomvölgyi, illetve erdei illegál buli fűződik. Krisztián buliszervezőként és dj-ként tevékenykedett, vagyis tevékenykedik, hiszen még ma is szervez időként egy-egy bulit, estet. A psy szcéna jelentős előadói, lemezlovasai rendszeresen ellátogattak Pécsre egy-egy bulira, továbbá nem maradhat ki a sorból a ParaHalu nevű – kezdetben öt-, később kéttagú, majd egyszemélyesre redukálódott – formáció sem, amely Pécsről indult pécsi tagokkal. Jelenleg Hohmann Ádám egymaga a ParaHalu.  

(http://keptar.organic.hu/)

Steiner mellett Murányi Zoli is szervezett psy-bulikat. Két fesztivált (Mágikus majális 1-2 és a világszerte számos országban megrendezésre kerülő Earth dance-t két alkalommal) jegyzett, mindkettő a természetben valósult meg a Mecseken. Előbbi a Jakab-hegyen, a Pálos kolostor romjai környékén, utóbbi pedig az azóta szinte teljesen eltűnt egykori vidámpark területén.

(pulzar.hu)

A 2000-es évek legexkluzívabb és legegyedülállóbb (nemzetközi viszonylatban is) pécsi rendezvénye, ami az underground szcénához köthető, a plan4 science-fiction fesztivál volt, ami 2004-ben került megrendezésre az akkor még létező Szőlő utcai csillagvizsgálóban. Öt évvel később, 2009-ben pedig még látványosabb formában, még több programmal, nagyobb helyszínen, a TV-toronyban jött a plan9. Jómagam az elsőn csak futólag voltam jelen, a plan9-nek viszont az összes napjára elmentem. Kiváló díszletekkel berendezett helyszín, szuper érdekes és izgalmas előadások, felolvasások, sci-fi filmkülönlegességek vetítése, távcsöves csillagvizsgálás, és persze frenetikus bulik egészen kísérleti előadókkal, kiváló hangulattal. Ilyen különleges „partyélményben” azóta se volt részem. 

(pulzar.hu)

Pezsgő, vibráló, intenzív underground partyélet uralta a 2000-es éveket Pécsen. Sok különféle bulihelyszín, kultikus kocsmák, szabadtéri rendezvények, rádió, egyetemi klubok és egy csomó kreatív fiatal, zenész, dj, partyszervező, filmes, vizuálos és képzőművész. Szinte minden napra volt valami buli valahol, a hangulat pedig otthonos, családias, baráti volt. Zeneileg eklektikus, kísérletező, újító, populáris, kevésbé populáris, négynegyed, törtütem, ütem nélküli stb., mindez a varázslatos Mecsek oldalán, egy mediterrán hangulatú városban. Boldog idők voltak ezek.

(pulzar.hu)

A 2000-es és a 2010-es évek fordulója táján globális változás vette kezdetét az élet több területén is. Rohamléptekben fejlődött a számítástechnika, telekommunikációs téren pedig megjelentek és egyből meghódították a világot az okostelefonok, tabletek, a social media elsőszámú színtere lett a Facebook, és hamar berobbant az instagram is. Az ismerkedős alkalmazások, randiappok, társkeresők paradigmaváltást hoztak az emberi kapcsolatok kialakítása, kialakulása tekintetében. A torrent-oldalak és egyéb zeneletöltő programok, illetve a youtube (amin szinte minden zene elérhető lett az évek során) pedig teljesen átalakították a zenepiacot. Elkerülhetetlen volt a partykultúra változása is. Magyarországon Budapest Európa egyik legkedveltebb bulifővárosa lett a 2010-es években. A VI. és VII. kerületben kialakult bulinegyedben több száz kocsma, romkocsma, szórakozóhely nyílt meg, számos klub (pl. A38, Akvárium, Dürer-kert) adott otthont zenés rendezvényeknek, koncerteknek szinte naponta a világ mindenféle pontjáról érkező sztárfellépőkkel. Ugyanakkor szép lassan megszűntek a 90-es és 2000-es évek kultikus partyhelyszínei. Ilyen volt a Kultiplex (ahol működött a Tilos rádió is), az Almássy téri Szabadidőközpont, a Süss fel nap vagy éppenséggel a West-Balkán, de a sor még hosszan folytatható lenne. A 2000-es évek egyik legizgalmasabb fürdős rendezvénysorozata a Cinetrip volt, ahol budai fürdőkben, egyedi látványvilágú vetítések társultak a zenéhez. A 2010-es évekre ezeket felváltották a jellegtelen és kommersz Sparty-k. Közben a vidéki magyar városok lakossága folyamatosan csökkent, és ez a mai napig tart sajnos. A legendás pécsi underground-éra meghatározó arcai, zenészei, lemezlovasai, buliszervezői Budapestre vagy külföldre költöztek egy-két kivételtől eltekintve. Ez az új kor, új miliőt teremtett a fővárosban és vidéken egyaránt. A 2010-es és 2020-as évek fiataljai már ebben a tech-társadalomban szocializálódtak, igényeik és ízlésük, érdeklődésük is ennek megfelelően módosult a korábbi időszak partyarcaihoz képest.

(https://www.pecsma.hu/)

Akárcsak Budapesten, Pécsen is megszűntek, bezártak a kultikus helyszínek, klubok, kocsmák. A zenében az underground és a mainstream közötti határvonal többé-kevésbé elmosódott. Persze van egy-egy alkalom, egy-egy izgalmasabb, kísérletezősebb buli vagy koncert most is, de nagyon ritkán, és a hangulat nagyon más, ahogy az emberi kapcsolódás is, a jelenlét rendezvényeken (ebben persze lehet szerepe a covidnak is). Idegenebb, szokatlanabb. Nekem személy szerint nagyon hiányzik az a bizonyos emlegetett aranykor, de tudom, hogy reprodukálhatatlan, és nem is erre lenne szükség, hanem olyan új kezdeményezésekre, ahol megképződhet valami organikus, egyedi, emberközeli, egy családias közeg, hely, ahová bármikor szívesen megy az ember, mert ott jó együtt lenni. Az se hátrány persze, ha érdekes, izgalmas, szokatlan zenék is vannak. Ehhez persze emberek is kellenek, új ötletek, kreativitás.

(https://www.facebook.com/fiatalpt)

Jómagam évek óta gondolkodom, tervezek egy projektet, ami a pécsi underground elektronikus zenei szcénát és szubkultúrát, annak aranykorát, jelenét és jövőjét mutatná be. Ezt a projektet ezzel az írással, blogbejegyzéssel indítom el. Terveim szerint a következő hónapokban a korábban említett partyszervezőkkel, zenészekkel, dj-kkel, vizuálosokkal, partyarcokkal beszélgetnék, eleveníteném fel az érát, elemezném a jelenséget és a kort, korszellemet, vitatnám meg a lehetséges folytatást, jövőt, kilátásokat baráti hangvételben, s nem, mint egy szakszerű, precíz interjút készítve. Előreláthatólag havonta egy beszélgetés lenne, amit hangban rögzítenék, és podcast formájában lenne meghallgatható. A beszélgetések rövidítetten, kivonatosan írott formában jelennének meg majd itt a Csorba Győző Könyvtár blogján, a podcastek (teljes beszélgetések) elérhetőségével együtt. Később szeretnék majd videora rögzített beszélgetéseket is felvenni még több érintettel, illetve archív anyagot gyűjteni fotókból, hang- és videofelvételekből, flyerekből, plakátokból. Ezek szintén megosztásra kerülnének a blogon, és ha összegyűlik annyi és olyan anyag, egy dokumentumfilm elkészítése lenne a végső cél.

A projektet megvalósítani nem lesz egyszerű, de a téma számomra igazi szívügy, kellőképp ambiciózusnak érzem magam a kivitelezéséhez, és talán még lelkes alkotótársakat is találok hozzá, akiknek szintén fontos ez a korszak és a pécs underground. Reményeim szerint sokak érdeklődését fel fogja kelteni, és hozzá tud majd járulni az anyag Pécs kulturális örökségéhez is. Folyt. köv. 

(https://www.facebook.com/fiatalpt)

Írta: Harangi István

2 thoughts on “VOLT EGYSZER EGY PÉCS”

  1. Nagyon jo az otlet!!! azota mint csaladanya is szivesen hallgatnam, vagy olvasnek rola 🙂 Felnottunk? megoregedtunk? eltuntunk? HAT NEM! Neked koszonhetoen! Hajra!!!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.