A Baranya Megyei Könyvtár alapításának 70. évfordulója kapcsán elindított könyvtártörténeti kalandozásunk következő állomásaként az Idővonat Olvasótábor és a Német nemzetiségi olvasótábor történetét elevenítjük fel olvasóinknak. Írásunk különösen érdekes lehet azoknak, akik részt is vettek ezeken az eseményeken, vagy más formában vannak emlékeik e rendezvényekről. Fiatalabb olvasóink pedig betekintést nyerhetnek a régi idők olvasótáborainak hagyományaiba és mindennapjaiba.
Az Idővonat Olvasótábor indulása és működésének évtizedei
Az Idővonat Olvasótábor gyökerei a 70-es évek elejéig nyúlnak vissza, amikor a Baranya Megyei Könyvtár a főként írók és költők által indított olvasótábori mozgalomhoz csatlakozott. 1977-ben a Pécsvárad melletti Dombay-tónál tartottak olvasótábort a Baranya Megyei Tanács V. B. Művelődésügyi Osztályának anyagi támogatásával, illetve a Megyei Könyvtár szakmai, módszertani segítségével, melyen a Megyénk az irodalomban című pályázat legjobban szereplő diákjai vettek részt. A tábor keretén belül filmvitát és folyóiratszerkesztést is szerveztek. „Könyvtári foglalkozásainkon a kézikönyvek, lexikonok használatával rendezünk szellemi vetélkedőket. Nem a lexikális tudást jutalmazzuk, hanem a könyvtári kézikönyvek ügyes használatát. […] Két szempontból hasznos ez az akció: akik részt vettek a pályázaton, majd kitüntetésképpen eljöhettek ide, tanulótársaikat is ösztönözték a könyvtárba járás, az olvasás megkedvelésére. Másrészt itt egybefonódik a nyaralás meg a tanulás. […] A Dombay-tó festői környezete ideális körülményeket biztosít mindehhez.”
(a kép forrása: CSGYK, Helyismereti Gyűjtemény, Dunántúli Napló Fotóarchívuma)
1988-ban indult útjára a „IDŐVONAT”, amiről a Dunántúli Napló így írt 1988. július 8-án: „A tábor lakói évente egy-egy nagy történeti korszakba vonatozhatnak el a fantázia vasútján. Idén az őskorba és az ókorba látogatnak. Az egyes témaköröket naponta forgószínpad-szerűen 5 szempontból vizsgálják: földrajz, történelem, irodalom, művészetek, sport és a mindennapi élet. A program célja, hogy a gyerekek felismerhessék a történelem fejlődésmenetét, illetőleg azt, hogy az emberi kultúra egy-egy korszakban mindig szerves egységet alkot.” A Harkányban megrendezett tábor főként a művelődésben hátrányos helyzetű, tehetséges gyerekek tanulásának segítését tűzte ki célként. E különleges élményben résztvevő diákok Róma, Karthagó és Trója antik tájait barangolták be a tíznapos bentlakásos tábor során.
(a kép forrása: Dunántúli Napló, 1989. 08. 10., 5.)
A következő év is izgalmas témákat kínált a gyerekeknek Harkányban: az immár 14. alkalommal megtartott megyei olvasótábor alkalmával Árpád magyarjaiként özönlötték el a Kárpát-medencét; a hetedik osztályba lépő tanulók pedig Kolumbusz hajóján jutottak el az Újvilág partjaihoz. A Dunántúli Napló 1989. augusztus 10-ei cikkének szerzője ezekkel a sorokkal érzékelteti az olvasótábor hangulatát: „Nevezetes történelmi személyiségek között foglaltam helyet: szemben velem Rákóczi Ferenc, mellettem a török szultán, s a többiek sem akárkik; királyok, nemes urak, hölgyek. Meghuzigáltam kicsit a török szultán szakállát, de nem haragszik meg érte, sőt elnézően mosolyog.” Ebben az évben már ötvenhárom gyerek robogott az Idővonattal a középkor kalandos színterein. „Tavaly is érdekes volt a tábor, de ez a mostani még izgalmasabb állítja két marcona vitéz, csak úgy zörög csomagolópapír páncéljuk, s csattogtatják apró fakardjukat. […] Az a legjobb, hogy különböző történeteket, jeleneteket eljátszunk, beöltözünk. […] Egyébként sokan nem szeretjük a történelmet, de így látjuk, mennyire érdekes, és jól megjegyezhető! […] Mi, akik tavaly is itt voltunk, színészképzőnek is elneveztük a tábort, mert annyit kell játszani – szól közbe egy papírkoronás fiú.” A táborzáró karnevál a legkülönbözőbb középkori helyszíneken zajlott, mint a kolostori iskola, templom, vásár, piac.
1992-ben a helyszín megváltozott, s a Baranya Megyei Gyermek és Ifjúsági Alapítvány sikondai táborában zajlott az olvasótábor, s új elem is bekerült a tábor tíz napos programjába: zenetörténeti ismeretekkel színesítették a rendezvényt. „Délelőttönként előadásokat hallgatnak a gyerekek, majd önálló gyűjtőmunkát végeznek, és játékos formában be is mutatják, mit tanultak. Lesz nemezelés, ókori tábori olimpia, törvénykönyv készítés. Reméljük, hogy a hatvan gyerek, akik Horvátországból, Erdélyből, Kárpátaljáról, Szlovákiából, Szlovéniából és Pécsről, Baranyából érkeztek, jól fogják érezni magukat.” – ezekkel a sorokkal zárja a táborról hírt adó cikket a Dunántúli Napló július 10-ei száma.
A következő évben ismét a középkori történelem kapott szerepet a tábor tematikájában, ahol kiemelten foglalkoztak a magyarság középkori kultúrájával, történelmével, hiszen a táborlakók között sok határon túl élő magyar gyermek is volt. A főiskolás csoportvezetők által irányított foglalkozások leginkább szituációs játékokra emlékeztettek. A tíznapos rendezvénynek volt táborkönyvtára, ami a határon túli magyar gyerekeknek különösen sokat jelentett, hiszen ők otthon nem juthattak magyar nyelvű könyvekhez. Augusztus 9-én pedig ünnepet és vigadalmat tartottak abban a középkori városban, amit az előtte való napokban építettek fel. „Lesz vásári komédia, lesznek ceremóniamesterek, akik fogadják a vendégeket, vezénylik az egész ünnepet, működni fog a kolostoriskola, ahol különböző feladatok végrehajtásáért lehet szerezni plusz fabatkákat is. És lesz egy csapat, aki az aljanépet képviselik, ők fosztogatnak, és ők azok, akik majd a főtéren felállított vesztőhelyen végzik.”
(a kép forrása: Új Dunántúli Napló, 1994. 08. 04, 5.)
Korábbi igazgatónk, könyvtáros kollégánk Dr. Szabolcsiné Orosz Hajnalka 1984-ben vett részt először a siklósi-harkányi „Nézz, Láss, Kérdezz…” nevezetű olvasótábor programjának összeállításában. 1996-tól pedig alapítványi támogatással („IDŐVONAT” Olvasótábor Alapítvány) és különböző pályázati forrásokkal, valamint szponzorokkal tudta megvalósítani az elkövetkező évek olvasótáborainak programjait.
Az Idővonat olvasótábor 1988-2007 között öt alkalommal, a történelmi korszakokat négyéves ciklusokban (őskor, ókor, középkor, újkor) tárgyaló bentlakásos nyári tábor volt. A legfontosabb célkitűzés az volt, hogy a gyerekek történelemszemlélete élményszerű keretek között valósuljon meg. A résztvevő diákok olyan társadalmi-gazdasági, természettudományos és művelődéstörténeti összefügésekkel ismerkedhettek meg, amelyek felfedezésére a feszített ütemű iskolai tanulmányaik során nem volt lehetőségük. Az ismeretszerzésen túl a tíz napos „közös élet”, az állandó együttlét közösségformáló erővel is bírt. 2008 és 2016 között évente más kulturális, történelmi tematikára épülő jellege volt, bentlakásos és napközi táboros formában egyaránt.
(a közölt kép magántulajdon)
A Német nemzetiségi olvasótáborok története
Az országban elsőként Baranyában, Bár településen 1976-ban indították útjára, a Baranya Megyei Tanács, a Mohácsi Járási Hivatal és a Szerb-Horvát Báziskönyvtár, négynapos olvasótábort, azzal a céllal, hogy elmélyítsék a német és a szerb-horvát ajkú gyerekek anyanyelvi kultúráját, a könyv és az olvasás szeretetét. Az olvasótábor elősegítette az önálló tanulás készségének kialakulását és a források megismerését is. Bács-Kiskun, Tolna és Baranya megye résztvevő diákjai megismerkedhettek a délszláv és a német szövetségek életével. „[…] szekciókban folyik a foglalkozás. A német csoport vendége dr. Szende Béla, a Pécsi Tanárképző Főiskola docense, a magyarországi német nemzetiségi irodalmat mutatja be, majd a főiskolások vezetésével könyvtári óra következik. A délszláv csoportban a könyvtári órán kívül olvasmányelemzés lesz. Délután ellátogatnak a mohácsi járási, városi könyvtárba. Játékos irodalmi vetélkedőn, hajókiránduláson vesznek részt a gyerekek.”
(a kép forrása: CSGYK, Helyismereti Gyűjtemény, Dunántúli Napló Fotóarchívuma)
(a kép forrása: CSGYK, Helyismereti Gyűjtemény, Dunántúli Napló Fotóarchívuma)
(a kép forrása: CSGYK, Helyismereti Gyűjtemény, Dunántúli Napló Fotóarchívuma,)
„Baar ist Wunderbar” – hirdeti a 10. német nemzetiségi olvasótábor tiszteletére megjelent 1985-ös kiadvány címe. A Dunántúli Napló 1985-ös cikke is így kezdi tudósítását a Bárban megrendezett tíz napos táborról, melyen Baranyából és Komárom megyéből hatvan felső tagozatos tanuló vehetett részt, hogy nyelvtudásukat, beszédkészségüket fejleszthessék. A tábor ideje alatt irodalmi, honismereti, természetkutató, történész és színjátszó kiscsoportokban tanulhattak a gyerekek pedagógusok és főiskolai hallgatók irányítása mellett. „Schreiner Erzsi elsős lesz a pécsi Leőwey Gimnázium nemzetiségi tagozatán. Nagyszüleivel csak németül beszél. Örül, hogy a nyelvjárás mellett ismeri az irodalmi németet is. Vendégek érkezésekor, turista utakon tudta eddig hasznosítani tudását.”
(a kép forrása: Dunántúli Napló, 1985. 08. 06., 5.)
Az 1988-as év német nemzetiségi olvasótáboráról így tájékoztatott a Dunántúli Napló: „A Baranya Megyei Könyvtár német báziskönyvtára augusztus 8. és 16. között Bárban rendezi meg német nemzetiségi olvasótáborát, amely a nemzetiségi tudat erősítését kívánja szolgálni programjával. A tábor lakói megismerkedhetnek a magyarországi német nemzetiség történetével, hagyományaival, néprajzával, költészetével, zenei és tánckultúrájával. A táborozás során a gyerekek szakemberek segítségével feldolgozzák Dunaszekcső és Bár kultúrtörténeti hagyományait. A következő években hasonló táborozás idején kerül sor Somberek, Nagynyárád, Bóly, Palotabozsok, Véménd és Babarc hagyományainak feldolgozására.”
Az következő évben a táborhoz tíz vendéggyerek is csatlakozott az NDK-ból: a cserekapcsolat öt éve jött létre a Bad Vilsnack-i diákokkal és tanárokkal. Ebben az évben Somberek és Görcsönydoboka történetével, népszokásaival ismerkedtek a táborlakók. Idős emberekkel beszélgettek, előadásokat hallgattak, kirándultak és sportoltak, s igyekeztek minél többet kommunikálni német nyelven.
1991-től alapítványi keretek között, de továbbra is a Baranya Megyei Könyvtár szervezésében rendezték meg az olvasótábort Bauer Nóra könyvtáros vezetésével. A Dunántúli Napló 1991. augusztus 14-ei számában ez olvasható: „Programokban bővelkedett a baranyai általános iskolások idei, háromhetes Német Nemzetiségi Olvasótábora. […] a hagyományoknak megfelelően az idén is kiadványt, az évek során a negyediket jelentették meg a diákok szerkesztésében Leselager Baar 1991 címmel.”
1993-tól a német nemzetiségi olvasótábort tovább fejlesztve, hároméves tematikus programot dolgoztak ki, melynek főbb törekvései mentén az első évet nyelvgyakorlásra és ismerkedésre jelölték ki; a második évben a németség népszokásait emelték ki két témakörbe foglalva („Az év jeles napjai” és „Bölcsőtől a koporsóig”); a ciklus utolsó évében pedig a németség története és a jelenkori kisebbségi élete volt a téma. 1994-ben az Új Dunántúli Napló így ír a programról és a tervekről: „A múlt évben főként mesékkel, versekkel foglalkoztak, idén a német népszokások felelevenítése a cél, jövőre a németség történetét mutatják be […] A tábor legfőbb célja a német nyelv kötetlen, tananyagtól független gyakorlása, melyben sokat segítenek az itt táborozó dél-tiroli és horvátországi diákok. Eddigi programjukban több kirándulás szerepelt. Így ellátogattak Somberekre, megnézték az aratást, a bólyi mezőgazdasági múzeumot, a serfőzdét, a pékséget Szajkon, és hajóztak a Dunán.”
1996-ban Bólyban tartották meg 21. alkalommal a német nemzetiségi tábort, ahol a németség hagyományainak fenntartása és továbbörökítése, a nyelv ápolása volt a legfőbb cél. „A negyven baranyai, somogyi és erdélyi német nemzetiségű gyermek egy héten keresztül ismerkedik a német nemzetiségiek szokásaival, ünnepeivel, dalaival és kézműves mesterségeivel. Meglátogatják a környező településeken élő fazekast, kékfestőt, pacskerkötőt, mézeskalácsost, akiktől az egyszerűbb technikákat ellesve maguk is készítenek apróbb tárgyakat […] Minden évben megismerkednek egy-egy német népszokással a gyerekek, idén a búcsú szokásait elevenítik fel. Szombaton egy igazi búcsút rendeznek Bóly főutcáján, ahol előadják az egész héten tanult történeteket, mondókákat, énekeket. A fiatalok az általuk készített mézeskalácsból, fűzött gyöngyből, gipszformákból kirakodóvásárt rendeznek és a helyi hagyományoknak megfelelően búcsúfát is állítanak.”
Helyismereti Gyűjteményünkben egy videófelvétel is fennmaradt 1999-ből, melyen a Pécs TV sikondai olvasótáborról készült riportja látható:
Nemzetközi olvasótábor gyermekeknek (1999.08.03.) Pécs TV
(A videó forrása: CSGYK, Helyismerti Gyűjtemény, Videótár, link)
1999-től fontos változás állt be a tábor finanszírozásának terén, s ennek eredményeképpen a Baranya Megyei Könyvtár létrehozta a ma is létező Könyvvel Anyanyelvünkért Alapítványt, mely pályázatok elnyerésével és támogatások megszervezésével igyekezett megteremteni a szükséges anyagi forrásokat.
Jelenleg nem rendszeres formában, hanem elnyert pályázati támogatások esetén alkalmanként vannak napközis jellegű, tematikus nyári táborok a Csorba Győző Könyvtárban.
A bejegyzésünkben említett két olvasótábor évtizedeken átívelő népszerűsége nem csupán a Baranya Megyei Könyvtár ismertségét növelte, hanem több generáció gyermekének, kisdiákjainak színesítette meg életét azokban a tábori napokban, s felejthetetlen élményekkel és emlékekkel ajándékozta meg őket.
Írta: Milánkovics-Steiner Kitti
Felhasznált irodalom:
Elmélyíteni az anyanyelvi kultúrát : Megnyílt a nemzetiségi olvasótábor Bárban In: DN 1976. 06. 03. p. 1.
Olvasótábor a Dombay-tónál In: DN 1977. 06. 15. p. 3.
Baar ist Wunderbar! : Német nemzetiségi olvasótábor Bárban In: DN 1985. 08. 06. p. 5.
Baar ist wunderbar : 10 jahre des Deutschen Nationalitäten Leselager zu Baar, Pécs, Baranya Megyei Kvt., 1985.
Utazások távoli történeti korokba : Olvasótáborok általános iskolásoknak, In: DN 1988. 07. 08. p. 3.
A megyei olvasótábor összesepregetett hét krajcára : Az idővonat második állomása In: DN 1989. 06. 24. p. 11.
Robog az Idővonat : Olvasótábor Siklóson In: DN 1989. 08. 10. p. 5.
Tizennegyedik alkalommal : Olvasótábor Bárban In: 1989. 08. 02. p. 13.
Leselager Baar 1991 In: Új DN 1991. 08. 14. p. 4.
Őskor! Kiszállás! : Újra elindult az „Idővonat” Sikondán In: DN 1992. 07. 10. p. 13.
Idővonat olvasótábor Sikondán : Középkori városépítés és a fabatka In: DN 1993. 08. 06. p. 5.
Sallai Éva: Nemzetiségi olvasótábor Bárban In: Új DN 1994. 07. 09. p. 1.
Nemzetiségi olvasótábor Bólyban In: Új DN 1996. 08. 05. p. 3.
Bauer Nóra: Német olvasótábor – huszonötödször In: BKI 1999. november p. 10-11.