Pécs múlt századi templomfestője

A 140 évvel ezelőtt Stájerországban született neves festő és grafikus, Gebauer Ernő Pécsett talált otthonra, majd szűkebb, választott pátriájában, Baranyában hozta létre ma is jellegzetesen ható munkássága túlnyomó részét. Igen jelentős életművet hagyott hátra, hisz csak falfestményei mintegy 60 templomot és 10 középületet díszítettek, de termékeny alkotópályáján alkalmazott grafikai munkássága is sokrétű és gazdag. Művei manapság is egyéni, karakteres színt jelentenek a magyar művészettörténet alkotásai közt, igazi couleur locale-ként hatnak.

Gebauer Ernő 1882. január 17-én Hartbergben Gebauer Gusztáv erdőmérnök és a nagyváradi születésű Siebenlist Mária gyermekeként látta meg a napvilágot. Tanulmányait Grazban kezdte, majd mikor édesanyja megözvegyült, középiskolás fiaival Pécsett telepedett le. Így Ernő az érettségi vizsgát a Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáliskolában (a mai Széchenyi Gimnáziumban) tette le 1901-ben, ahol Arnhold Nándor rajztanár korán felismerte tanítványa tehetségét, s egyengette első képzőművészeti lépéseit. Épp az érettségi évében figyelt fel a sajtó a tehetségére, ugyanis a Pécsi Figyelő 1901. június 25-i számában az alábbi tudósítást olvashatjuk: „Mikor a pécsi áll. főreáliskola rajzkiállitásáról most röviden megemlékezünk, ki kell jelentenünk, hogy a reáliskola nemcsak ügyes másolókat nevelt, hanem egy jövendő nagyságnak adta meg az alapot a festőművészet terén. Elmellőzve minden egyes kiállítónak a nevét és dicséretét, mert valóban úgy a szabadkézi rajzban, mint a mértaniban és az ábrázolóban, nemkülönben a díszítményekben s gipszminták utánzatában szebbnél szebb dolgokat láttunk, sőt voltak ügyesebb festmények is, mik mind a rajztanárok ügybuzgalmát s szakértelmét dokumentálják elsősorban, most azzal a művészegyéniséggel foglalkozunk, ki fiatal kora mellett nagy reményekre jogosít. Gebauer Ernő ez, a ki most tette le az érettségit. Vagy harminc festménye volt ez iskolai tárlaton: néhány olajfestménye s aquarellek. A mi az igazság erejével s természetességével tán a legjobban megkapja a szemlélőt, az egyik olajfestménye, mely egy régi imakönyvön álló koponyát ábrázol. Ezt minden kezdő megszokta festeni ugyan, de különböző eredménnyel. Gebauernek ez a festménye mestermű. Van ott aztán tanulmányfej, tájkép, különböző csendéletek stb. s Gebauer mindegyikben élénk szellemet, egészséges fantáziát s jó ízlést árul el.”

Gebauer Ernő 1904-ben
(kép forrása: Gebauer Ernő művei : fotódokumentáció)

Ezt követően Budapesten tanult ösztöndíjasként a Magyar Királyi Mintarajztanoda és Rajztanárképezde növendékeként, a rajztanári képesítést 1905-ben szerezte meg. Ezután ismét állami ösztöndíjasként 1906-1910-ig a Székely Bertalan vezette II. Festészeti Mesteriskola és Zemplényi Tivadar tanítványa volt a Képzőművészeti Főiskolán. Itt ismerkedett meg a magyar történeti freskófesztészet nagymesterének művészetével és a technikai kivitelezés lehetőségeivel. E kezdeti hatások meghatározó jelentőségűek voltak későbbi művészetének irányultságára, hisz Gebauer Ernő – freskói és seccói nagy száma miatt – már életében eposzi jelzőként megkapta „a templomfestő” megnevezést. Mint festőnövendék, többször vett részt olaszországi tanulmányúton, a mesteriskola befejezését követően is egy évet tartózkodott Itáliában.

Az első jelentős, baranyai megbízatását még festőiskolás korában kapta a pécsi Xavér-templom szentélyében freskó-oltárkép megalkotására, mely ma is ékes dísze a templomnak.

Gebauer Ernő a Xavér-templom főoltár-freskóján dolgozik
(kép forrása: Gebauer Ernő művei : fotódokumentáció)

1912-től haláláig Pécsett élt. Itt érte az első világháború, melynek idején a 19-es gyalogezred hadapródőrmestere lett. Megkímélték a harcászati feladatoktól, ezredfestőként saját megfogalmazása szerint „művészeti irányban […] főként jótékony célú akciókban” tevékenykedett a háború idején. Ennek egyik szép példája az 1917. augusztus 4-5-i „Honvédnap” alkalmára készített krétarajzából készült plakát és képeslap, valamint a Fokos c. tábori újság címlapja.

A Fokos c. tábori újság borítója
(kép forrása: Gebauer Ernő művei : fotódokumentáció)

A háború után is Pécsett maradt, műterme a Ferencziek utcájában volt. Így foglalta össze röviden munkásságát egy 1951-ben írt kéziratos önéletrajzában: „Háború után Pécsett maradtam rajziskolát szerveztem, falfestményeket készítettem / Pécsett az összes mozikban, máshol is mozikban, templomokban, magánházakban, kiállítottam Budapesten a Műcsarnokban, Nemzeti Szalonban, – mindkét helyen kitüntetésben részesültem, sikerrel vettem részt külföldi kiállításokban, arcképeket festettem, kiviteleztem terveim alapján sok dekoratív dolgot és illusztrációt.” Több alkalommal is rajziskolát szervezett: Dabasi Kováts Gyulával (1919–22), majd Martyn Ferenccel (1929–33), végül vasutas és bányász kultúrotthonokban (1950–62) tartott rajzfoglalkozásokat. Neves tanítványai közé tartoznak Gádor Emil, Kelle Sándor, Őry József és Vass Bertalan.

Alkotásait lehetetlen teljes mértékben számba venni. Munkásságának fő területe a falképfestés volt. Élete során mintegy 60 templomot és 10 középületet dekorált freskóival, seccóival, melyek részletes listáját a 2012-es emlékév alkalmából készített honlap őrzi. Ez alapján a legtermékenyebb éve 1943 volt, amikor hét vidéki templom (Fazekasboda, Hosszúhetény, Monyoród, Pacsér, Lovászhetény, Kisjakabfalva, Nagydorog) számára is készített falképeket. Mendöl Zsuzsanna művészettörténész meglátása szerint a „szecessziós és realista kezdetek után többnyire barokk jellegű egyházi környezetbe illeszkedő falképmegbízásokat teljesített. A sok azonos bibliai témát bravúros rövidülésű, sokalakos ötletes kompozíciókkal, változatos képformával oldotta meg. A szent történeteket a helyi lakosok és környezetet látványhű lefestésével egészítette ki (nép-nemzetet és vallást összekapcsoló ideológiát szolgálva).” A művészettörténész szerint feladatainak mennyisége és nagyságrendje miatt munkásságának színvonala nem egyenletes: vallásos képeit több stílushatás, a szentírás szerinti hűség, ábrázolási sablonok, átszellemített testtartások, többnyire barna-kék színvilág, rajzos festésmód jellemzi. Pécsett készült falfestményei közül kiemelhető az Apolló mozi (1912), a Park mozi (1921), a Lyceum templom (1931), a Ferences templom szentélykupolája (1933), a Köztemető kápolna kupolafreskó kivitele (1938), továbbá az Uránia mozi (1936), a Szemináriumi kápolna (1936), a Belvárosi templom (1947) freskói, valalmint a Rákóczi út 15.: Kossuth és az 1848 szabadságharc (1948), Király u. 2.: Pohli-féle Csemegebolt, később „Nagycsemege”. majd étterem  (1952), a Nagy Lajos Gimnáziumban látható  triptichon (1955), valamint Rét u. 10. (1954), (1955) sz. alatti épületek díszítő festményei.

Az Apolló-mozi falfestménye
(kép forrása: Gebauer Ernő művei : fotódokumentáció)
Ferences templom szentélykupolája
(kép forrása: Gebauer Ernő művei : fotódokumentáció)

A faliképek mellett festőművészeti alkotások – olajfestmények, akvarellek – is sorra kerültek ki a keze alól. Közel hat évtizedet átívelő munkássága során portrékat, városképeket, tájképeket festett, valamint életképeket alkotott vásári forgatagról, külszíni bányajelenetről, viharról. A Magyar Nemzeti Galéria három olajfestményét és egy freskóvázlatát őrzi. A pécsi Janus Pannonius Múzeum Képzőművészeti Osztálya tulajdonában van 39 leltározott műve: olaj-, tempera-, akvarellképek valamint tusrajzok és freskóvázlatok – olvasható az emlékév honlapján.

A pécsi Aranyos-kút Gebauer Ernő
(kép forrása: Gebauer Ernő művei : fotódokumentáció)

Emellett számos kisgrafikai alkotás is a nevéhez köthető, melyek ékes bizonyítékai alkalmazott grafikai munkássága sokrétűségének: a festmények és rajzok mellett készített linómetszeteket, könyvborítókat, könyvillusztrációkat, képeslapokat, exlibriseket, plakátokat, bélyegterveket, sőt bankjegy- és díszletterveket is.

Gebauer Ernő linóleummetszete a Pécsi Nemzeti Színházról
(kép forrása: Gebauer Ernő művei : fotódokumentáció)
A Gebauer Ernő tervezte, 1920-as 5 koronás címletű pécsi szükségpénz
(kép forrása: Gebauer Ernő művei : fotódokumentáció)

Mendöl Zsuzsanna szerint a szocialista korszak illusztratív, élőképszerű stílusába hanyatlott időskori munkássága: a dolgozó embereket sematikusan megörökítő frízzel valamint a magyar történelem nagy alakjait és tetteiket felidéző, tanító – dicsőítő iskolai triptichonokkal fémjelezhető ez a korszaka.

Kitüntetései közül kiemelendő a Diplome d’ honneur – Nemzeti Szalon (1928), a Pécsi Képzőművészek és Műbarátok Társaságának Weber Xavér Ferenc-díja (1930), Pécs város díja (1932), és a Szent Márton Céh plakettje (1936).

Életében csak három egyesületnek volt tagja: a Mecsek Egyesületnek, az Állatvédő Egyesületnek és fennállása alatt titkára, illletve vezetőségi tagja volt a Pécsi Képzőművészek és Műbarátok Társaságának (1926–44). Gebauer Ernő élete összeforrt szeretett és lakhelyéül – s talán otthonául is – választott városával, Péccsel: díszítőművészete hangsúlyos nyomot hagyott a város több épületén, festményein megőrződött több pécsi polgár (köztük Makay István polgármester) portréja, grafikai alkotásai számos pécsi kiadvány művészi színvonalú karakterisztikumaivá váltak. A város köztiszteletben álló polgára volt: festőművészi munkája, művészetszervező tevékenysége, oktatói munkája mellett kedves és szerény személye tette népszerűvé. 80 éves korában, 1962. márc. 24-én Pécsett hunyt el, ahol utcát és a Civil Közösségek házában Galériát neveztek el róla. 1966-ban Pécsett rendezték meg emlékkiállítását. Munkásságát részletes adattár formájában Mendöl Zsuzsanna dolgozta fel.

Írta: Wéber Adrienn

Képek forrásjegyzéke: Gebauer Ernő művei : fotódokumentáció [elektronikus dok.] / összeáll. Komlós Attila (Csorba Győző Könyvtár Helyismereti Gyűjtemény) Corvina rekord

Felhasznált irodalom:

Achátz Imre: Gebauer Ernő művészete. Sorsunk, 1943.7:540-545.

Baranyai Neves Személyek adatbázis

Gebauer Emlékév honlapja

Komlós Attila (szerk.): Gebauer ​Ernő munkássága a sajtó tükrében. Hetedhéthatár, Pécs, 2017.

Mendöl Zsuzsanna: Gebauer Ernő. In: Pécs Lexikon, I. kötet. (Főszerk.: Romváry Ferenc), Pécs, 2010, 259.

Mendöl Zsuzsanna: Gebauer Ernő.

Pécsi Figyelő, 1901. június 25. (29. évfolyam, 144. szám), 4.: Rajzkiállitás a főreáliskolában.

Pécsi Lapok, 1925. április 12. (4. évfolyam, 83. szám), 8.: Pécsi portrék.


Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.