Ki volt a mecseki Ptaček-pihenő névadója?

150 évvel ezelőtt, 1871. július 28-án született a cseh származású Ptaček Viktor, a dömörkapui buszfordulóban található hangulatos, sok mecseki vándor megpihenésére lehetőséget adó, csoportképek hátteréül szolgáló Ptaček-pihenő névadója, egy kiváló, köztiszteletnek örvendő pénzügyi szakember, aki a Mecsek Egyesület munkáját is elhivatottan segítette.

Ptaček Viktor a cseh Přelanč nevezetű településen látta meg a napvilágot. Ezredorvos édesapját Németbólyba helyezték, így már kisgyermek korától fogva Baranyában élt. Tanulmányait a kőszegi “Hunyadi Mátyás” Katonai Alreáliskolában folytatta. A Dunántúlban megjelent nekrológja kiemeli, hogy bár a kőszegi “Hunyadi Mátyás” Katonai Alreáliskola – ahol tanulmányait megkezdte – erősen osztrák szellemiségű volt, mégis a „magyar szellem asszimiláló hatása nála úgy érvényesült, hogy szívben, érzésben, lélekben és tettekben éppoly hazaszerető jó magyar lett, mint az évszázados magyar családok ivadékai között is csak keresve lehetne találni.” Végül a pécsi kereskedelmi iskolában fejezte be tanulmányait.

A Pécsi Kölcsönös Segélyző Egyletben indult hivatalnoki pályafutása, de onnan már 1895 nyarán az Osztrák-Magyar Bank pécsi fiókjához került. Itt folytatta hivatását haláláig, végig követve a pénzintézet átalakulását Állami Jegyintézetté, majd Magyar Nemzeti Bankká. Hivatali előmenetelében 1910-ben főnökhelyettes, 1913-ban főnök, 1925-ben pedig főfelügyelő lett, de ekkor kezdődött súlyos – később végzetessé váló – betegsége.

Hivatali mentalitását – mely napjaikban is megszívlelendő habitusról árulkodik – ekként jellemezte a Dunántúl: „Működésében mindig a szigorú pártatlanság, lelkiismeretesség, igazságosság, kötelességtudás és pontosság jellemezték. Feljebbvalói becsülték, s az elismerés számos jelében részesítették. Tisztviselőtársai szerették, mert ha tőlük meg is követelte a pontos kötelességteljesítést, a magánéletre is kiható korrekt magatartást, — viszont értük a végletekig helyt állott. A konjunktúra nyújtotta esetleges előnyöket sem maga ki nem használta, sem tisztviselőinek meg nem engedte. Vagyont nem is gyűjtött, de megszerezte az összes pénzintézetek abszolút bizalmát, s a nagy közönség becsülését, szeretetét.”

A kor szokásának megfelelően társadalmi szerepet is vállalt, hosszú időn át a Mecsek Egyesület választmányi tagja volt, az egylet Madárvédő Osztálynak pedig pénztárosa.

Az Magyar Nemzeti Bank pécsi fiókvezetőjén végrehajtott sikeres műtét bár elodázta, de nem tudta feltartóztatni a közelgő véget, hosszas szenvedés után 1927. június 25-én Pécsett hunyt el. A Dunántúlban megjelent nekrológja szerint „Halálát, amely általános részvétet váltott ki az egész városban, a nemzeti kaszinón és az összes pénzintézeteken gyászlobogó jelzi.”

Halála után egy évvel, 1928-ban a Dömörkapunál (a buszfordulóban) családja és tisztelői adományából a Mecsek Egyesület „a Mecsek lelkes barátjának, Ptaček Viktor emlékének” dedikáltan terméskőből épült, négypilléres, pergolaszerű, pihenőpados emléket állított, melyet Hoffmann László, az egyesület mérnöke tervezett. A Mendöl Zsuzsanna meghatározása szerint helyi kőanyagból rusztikusan kiképzett, tájba illő, jó arányú építményt képeslapokon is népszerűsítették, s ebből két típus Helyismereti Osztályunkon is megtalálható (nyitókép és a következő kép).

A Ptaček Viktor-emlék a Mecseken egy 1942-ben megírt képeslapon
(Csorba Győző Könyvtár, Helyismereti Gyűjtemény, Fotótár, Tóth Tibor Endre pécsi képeslap gyűjteménye)

1928 októberében így ír a Dunántúl az újonnan elkészült Viktor-pihenő apropóján az elhunytról: „Ptacek Viktor mindig nagy barátja volt a természetnek s amíg egészsége engedte, szabad idejét rendesen kinn töltötte az erdőkben, ott pihente ki fáradalmait, ott csillapította le felizgatott idegeit. A Mecsek egyesület munkájából is — mint annak három évtizedet meghaladó időn át választmányi tagja és madárvédő osztályának pénztárosa — kivette részét s mint a kezdet egyik tevékeny munkása, nagyon rászolgált arra, hogy emléke megörökíttessék ott, ahol igaz örömmel és lelkesedéssel dolgozott. A szép pihenő buzdítson másokat is önzetlen munkára, keltse fel másokban is a természet szeretetét, a növények és madarak védelmét, tanítsa meg az embereket arra is, hogy az erdőkben létesített szép alkotásokat: pihenőhelyeket, padokat kíméljék és rosszakaratú emberekkel szemben védelmükbe vegyék.”

Szerencsére valóra váltak a Dunántúl című napilapnak az új pihenőt üdvözlő sorai. Ahogy a lenti 1964-ben készült csoportképen, úgy napjainkban is kedvelt látnivaló: sok mecseki túra indul, vagy végződik a Ptaček-pihenőnél, s mind az arra járók, mind a kirándulók szívesen készítenek e helyen csoportképet. Így kerül ma is pécsi és távolabbról hozzánk látogatók fényképalbumába e kedves hangulatú hely képe.

1964-ben készült csoportkép Ptaček-pihenőnél
(a kép forrása: Fortepan, Képszám: 92812)

Összeállította: Wéber Adrienn

Felhasznált irodalom:

Baranyai Neves Személyek adatbázis.

Baronek Jenő, Polgárdy Géza: Mecsek Egyesület lexikon.– Pécs : Mecsek Egyesület, 2013, 62.

Dunántúl, 1927. június 26. (17. évfolyam, 143. szám), 5.: Ptacsek Viktor halála.

Dunántúl, 1928. október 12. (18. évfolyam, 232. szám), 5.: Viktor-pihenő a Mecseken.

Mendöl Zsuzsanna: Építészpálya a két világháború szorításában: Hoffmann László (1897–1943). Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 41-42 (1996-1997). Pécs, 1998, 221-253.

Pécsi Napló, 1927. június 26. (36. évfolyam, 143. szám), 3.: A Magyar Nemzeti Bank pécsi főnökének halála.

Romváry Ferenc: Ptaček-pihenő. Pécs Lexikon, II. kötet (Főszerk.: Romváry Ferenc). Pécs, 2010, 149.

Vargha Dezső: Ptaček Viktor. Pécs Lexikon, II. kötet (Főszerk.: Romváry Ferenc). Pécs, 2010, 149.

Nyitókép: Emléktábla a Ptacek Viktor pihenőben (Csorba Győző Könyvtár, Helyismereti Gyűjtemény, Fotótár, Tóth Tibor Endre pécsi képeslap gyűjteménye)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük