152 éves a Dunántúl legnagyobb zsinagógája

Pécs 1840-es évektől folyamatosan növekvő létszámú, majd a kiegyezés biztosította vallási egyenlőségtől szárnyra kapó pécsi izraelita közössége 152 évvel ezelőtt, 1869. július 22-én felavathatta új zsinagógáját. A megyeszékhely ma is ikonikus épülete a Dunántúl legnagyobb zsinagógája több egyedi jelleggel is bír: itt kapott helyet Magyarország első modern orgonája, a kék és sárga színű Dávid-csillagokkal díszített két üvegablaka pedig szépen kifejezi a helyi zsidó közösség pécsi identitását, pécsiségét.

Bár már a 19. század elejétől kezdve szándékában állt a helyi izraelita közösségnek templomot emelni, ekkor azonban kis létszámuk miatt zsidó szokás szerint nem alkottak közösséget, bizonyos szertartások nem végezhettek, így végül Engel Péter Zrínyi utcai lakóházának egy szobájában tartották szertartásaikat. Az első zsinagóga Pécsett 1843-ban létesült, röviddel azután, hogy az 1840. évi XXIX. törvénycikk engedélyezte számukra a városban történő letelepedést. A lenti, 1865-ös kataszteri térképrészleten látható, hogy Pécs első zsinagógája a Czitrom utca 9. szám alatt állt (az 1869. július 22-én felszentelt második zsinagóga átadásával a hitközség ezt az első zsinagógáját lebontotta, 1870-ben már nem állt). A dinamikusan növekvő gyülekezet (1840: 12 család [72 fő], 1851-ben 93 család [385 fő]; 1865-ben kb. 160 zsidó család, 1869-ben 1623 fő élt Pécsett) azonban hamar kinőtte az első zsinagógát.

Pécs 1865-ös kataszteri térképén a Czitrom utca a pirossal jelölt zsinagógával
(kép forrása: Mapire – Történelmi Térképek Online – Arcanum)

A növekvő gyülekezet, a kiegyezés nyomán támadt reményteli közhangulat és a vallásfelekezetek törvénybe (1867. évi XVII. tc.) foglalt egyenjogúsága arra indította az 1868-ban három ágra szakad, a magyar zsidóságon belül a neológ rítust követő pécsi izraelita közösséget, hogy új „gyülekezési házuk” (szünagogé) hitelveiknek építészetileg is megfeleljen. A város kereskedelmében és gazdaságában ekkor már egyre fontosabb szerepet játszó hitközségi tagok – pl. Schapringer Joachim, Engel Adolf, Reinfeld Ábrahám, Krausz Ábrahám, a Justusok – 1865-ben a Majláth (ma Kossuth) tér keleti oldalán nagyvonalú telekvásárlással teremtették meg az építkezés első feltételét. A ma is működő zsinagóga felépítéséhez I. Ferenc József az izraelita iskolai alapból 30 000 Forint kölcsönnel, Pécs városa pedig 200 000 db téglával járult hozzá. A hitközség tagjai közadakozásból, magánkölcsönökből, intézeti kölcsönökből és templomi ülések eladásából teremtették elő az építkezés költségeit. A pécsi zsinagóga kapcsán fontos eloszlatni azt a köztudatban élő feltevést, mely Feszl Frigyest is az épület tervezői között tartja számon, valójában a pesti Gerster Károly, Frey Lajos építészek tervezték a romantikus stílusú épületet. Egy pécsi építőmester, Ivánkovics István irányítása mellett épült fel a végül anyagi okok miatt módosított, kisebb és szerényebb épület. Weisz Gábor 1929-ben megjelent monográfiájában így ír a kezdeti nehézségekről: „Az építés 1868-ban annyira jutott, hogy a nagy ünnepeken a gyülekezet már ott imádkozhatott, bárha ajtók, ablakok és egyéb berendezés nem volt kész. A szűkös anyagi viszonyok mellett szinte lehetetlennek látszott a szándék keresztülvitele, de a vezetők hajthatatlan erős akarata s Istenbe vetett szikla szilárd hite lehetővé tette a lehetetlent s e mű 1869-ben teljesen elkészült. (…)

A pécsi zsinagóga Exner Gyula fényképén 1870-1871 táján
(a kép forrása IDE kattintva)

A fenti különleges felvétel a Régi Pécs oldal gyűjteményéből származik (akárcsak a következő képeslap), s Julius Exner (Exner Gyula) pécsi fényképész 1870 körül készült pécsi látképe, melyet valószínűleg az Irgalmasok templom harangtornyából készített.  A kép közepén az újonnan épült zsinagóga látható, s sokat segít a kép datálásában, hogy a képen még nem épült fel a pécsi zsidó iskola épülete (ez 1872-ben készült el).

A pécsi zsinagóga képe egy az 1930-as évekből származó képeslapon, melyet Zsabokorszky Jenő készített
(a kép forrása IDE kattintva)

Az épület főhomlokzata 1+3+1 tengelyes, a félköríves oromzatában óra, körülötte egy talán kevesek számára ismert héber felirat látható, miszerint: „Imaháznak fog neveztetni mind a népek számára” (Ézsaiás 56:7).  A héber betűknek számértéke is van, eszerint a jelzett évszám 628, ami 1868-nak, az építkezés befejezési évszámának felel meg.  Az oromíven a két törvénytábla áll. A középrész három árkádíves bejáratát féloszlopok választják el egymástól, az emelet ablakai ezt a tagolást megismétlik. Az ablakok felett terrakotta díszítőelemek, előttük áttört mellvédek. A két szélső falmezőt a női karzatokra vezető lépcsőházak bejáratai, ill. ablakai törik át. A kis kiülésű sarokrizalitokat tagoló pilaszterek tengelyében a főpárkányzatot kis gömbkupolák díszítik, előttük terrakotta pártázatos dísz.

Üdvözlet Pécsről! Izraelita templom
(Csorba Győző Könyvtár, Helyismereti Gyűjtemény, Fotótár)

Az egykori Majláth téren álló épületnél a neológ irányzatnak megfelelően az ortodox zsidóság centrális tereivel szemben a hosszházas elrendezés érvényesül a régi rítus szerint az épület középpontjában elhelyezett tóraolvasó emelvényt (bima) a keleti, ún. mizrah fal elé helyezték, mely hasonlatosnak tekinthető a keresztény templomok belső elrendezéséhez, az oltár helyzetéhez. Ugyancsak az újító irányzat jellegzetessége az orgona és a kórusmuzsika alkalmazása az istentiszteletben, ennek megfelelően az új zsinagógában kapott helyet az Angster gyártól megrendelt orgona, mely Angster József első hangszere (1872) volt.


A pécsi zsinagóga Dávid-csillagot formázó, Pécs színeiben pompázó üvegablaka

(a kép forrása: Pecsizsidosag blog)

Magáról a zsinagóga felszenteléséről 1869. július 25-én ekként tudósított a Pécsi Lapok: „Múlt csütörtökön, e hó 22-én városunk ritka szép ünnepélynek volt tanúja. E napon – mint már lapunkban előre jelezve volt – tartatott meg a pécsi izraelita hitközség új templomának felavatása. Az ünnepély azon rendben folyt le, mint az a kinyomtatott és szétosztott program szerint eleve megállapíttatott.

Az ünnepélyes cselekmény kezdete d.u. 4 órára hirdettetett, s midőn mi fél négykor a templomba léptük, már a templom hajózatának földszintjét, s karzatait ellepve találtuk. Hogy a tömegben mégis tolongás nem történt, a mellükön kokárdákkal ellátott több izraelita polgártársak mint felügyelők és rendezők ügyességének köszönhető, kik minden egyes vendéget jegyeik után a helyeikre vezettek. A jelenvoltak nagy számáról képet alkothat magának az olvasó, ha meg jegyezzük, hogy a hitközség 1000 vendég számára adott ki meghívójegyet, s a megye messzebb vidékeiről is számos izraelita család jött be az ünnepélyre.

A templom építészeti tekintetben, melyben nagy részben fiatal építészünk Ivánkovics István ügyességét és képességét bámultuk, városunk egyik remek műve és dísze az új téren. Belseje nem túlzó pompával, hanem rendeltetésének megfelelő ritka symmetricus csínnal és ízléssel van berendezve, és éppen ezért, valamint tiszta belvilágosságnál fogva jótékony hatást gyakorol a szemre és lélekre. A szentély köre dúsan zöldellő virágok, és lombokkal volt felékítve, közvetlen környezetében pedig a hatóságok képviselői számára bársonyszékek elhelyezve.

Vallási szokás szerint a földszín díszes férfisereggel volt majdnem a zsúfolásig ellepve; összegyűlve láttuk itt a megye és Pécs hatósági és bírósági főnökeit, s egyéb tagjait, valamint számosan képviselve voltak a különböző felekezetű egyháziak, tanodák, s egyéb intézetek úgy a katonai tiszti kar, s ezeken kívül szép számú polgárok minden osztályból. Kétszeresen gyönyörűbb látványt nyújtottak a díszes hölgykoszorúval ellepett karzatok jobbról és balról, úgy a bejárat felett, melyek láttára lehetetlen volt a nézőnek a képzelet szárnyain a liliomdús Hermon és a rózsákkal borított Hebron halmaira ne emlékezni. A nagy hőség miatt használatban volt legyezők mint megannyi pillangók tűntek fel.

A szentély felett jobbról és balról az énekkarok foglaltak helyet; az előbbin van a gyönyörű hangú orgona; emezen lévő énekkarnál közreműködött a Pécsi Dalárda is.

Egynegyeddel négy óra után vette kezdetét maga az avatási functio a zárkő letétellel, mialatt az énekkar a 118. zsoltár 22-25. versét éneklé Sulzertől. Ezt követé a szent thóráknak a templomba hozatala és a frigyszekrényben elhelyezése Halévinek a 122. zsoltár és Namburgnak a 24. zsoltáréneke kíséretében. A thórák maguk különböző színű vörös-. kék- és zöld bársony, s sárga selyemmel bevont igen csinos művek, melyek említett borítékai arany és ezüsttel gazdagon hímezvék. Nem különben csinos a frigyszekrény sötét vörös bársony függönye is, melyre a pécsi izraelita hölgyek aranybetűkkel mondhatni művészi újakkal hímzék a szent jeligéket.

A thorák elhelyezése után az avatási beszédeket megnyitá Ehrlich Ede a pécsi izraelita hitközség főrabbija magyar nyelven. Ezt követé az országszerte hírneves Löw Lipót a szegedi izr. hitközség főrabbijának a bibliai szent költészet virágos nyelvén szerkesztett magyar beszéde. A tisztes öreg előadásán meglátszik még, bár most már inkább hamvadozva, azon nemes tűz, mellyel öt erőteljes férfikorában ezelőtt mintegy 22—23 évvel szónokolni hallottuk.

A thorák körülvitetési szertartása után a zárbeszédet német nyelven tartá Dr. Hirschfeld J. H. augsburgi izraelita hitközségi főrabbi, ezelőtt a baranyamegyei izraelita hitközségek főrabbija. A rabbi úr nyelvezete igen csinos, mondhatni költészeti, csak azt sajnáltuk, hogy őt a természet nem áldá meg erősebb előadási organummal.

Az avatási ünnepélyt bezárta a kar éneke: Hallelujah, Mayerbeertöl. Az ünnepeknek fél nyolczkor lőn vége. Est 9 órakor pedig kezdődött a 200 terítékű diszlakoma, melyen szinte számos meghívott vendégek vettek részt…”

Lőw Lipót, szegedi főrabbi Isten háza című, nyomtatásban is megjelent beszédében e szavakkal avatta fel a pécsi zsinagógát: „Mélyen érzem, hogy itt az Isten házában vagyok, tapasztalván, miként Istenem, az ő szeretetének s irgalmának kifogyhatatlan bőségével leginkább e szent helyen vidámítja fel lelkemet. S mindenek előtt e célból avatlak föl, újonnan épült zsinagóga. Fölavatlak a mindenható Isten nevében és e gyülekezet egyakaratu megbízásából. Isten háza légy  és  maradj  nemzedékről  nemzedékre, az Isten szeretetének bőségszarvát töltvén a hívekre…” (a beszéd Helyismereti Gyűjteményünk digitalizált állományában is elérhető ezen a linken. Lőw Lipót szavai meghallgatásra találtak, s bár a történelem viharai megtizedelték a helyi zsidóságot is, mégis a pécsi zsinagóga ma is eredeti funkciója szerint, szakrális térként működik.

Összeállította: Wéber Adrienn

Felhasznált irodalom és források:

Hábel János: Búcsú az olvasóktól, búcsú a blogtól.

Hábel János: A mai zsinagóga – 2. rész.

Hábel János: Az első zsinagóga ülőhelyei.

Hábel János: Az új pécsi zsinagóga.

Hábel János: A zsinagóga avatási szertartása.

Mendöl Zsuzsanna – Vörös István Károly: Zsinagóga. Pécs Lexikon II. Kötet (Szerk.: Romváry Ferenc), Pécs, 2010, 426–427.

Pécsi Lapok, 1869. július 25, 247.: Mult csütörtökön…

Pilkhoffer Mónika: A pécsi zsinagóga. Royal Club. 5:7 (2004. okt.), 21.

Pilkhoffer Mónika: Zsinagóga. In: Pilkhoffer Mónika: Pécsi enteriőrök. Pécs, Kronosz Kiadó, 2012, 41-44.

Ünnepi kiadvány a pécsi zsinagóga felavatásának 150. évfordulójára : 1869-2019. Szerk. Hábel János, Schweizer Gábor, Vörös István Károly. [Pécs], 2019.

Varga Szabolcs – Vörös István Károly: Zsidók. Pécs Lexikon II. Kötet (Szerk.: Romváry Ferenc), Pécs, 2010, 423–425.

Weisz Gábor: A Pécsi Izr. Hitközség monográfiája, Pécs, 1929, 20-23. old.

Nyitókép: Zsinagóga a Majláth-téren egy levelezőlapon (Csorba Győző Könyvtár, Helyismereti Gyűjtemény, Tóth Tibor Endre pécsi képeslap gyűjteménye)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük