Így indult 1978-ban a Pécsi Nyári Színház

Lesz-e nyári színház Pécsett? Tette fel a kérdést 1977 szeptemberében a Dunántúli Napló, amely egy régi álomként írta le a színház esetleges megvalósulását. A lap újságírója szerint a város adottságai, a rendszeres nyári kulturális eseményei is erősítik a rendezvénysorozat létjogosultságát.

A szerző, Wallinger Endre így fogalmaz írásában: „Úgy gondolom, senki előtt nem kétséges, hogy a pécsi nyári színház megvalósítása tovább nem késhet. Pécsnek határozott arcélű nyári programmal kell az országos közvélemény elé állnia. […] Talán nem túlzás, ha most az egész város — egyébként szabadtéri hagyományokkal, emlékekkel is rendelkező — közvéleményének kívánságát tolmácsoljuk.” A cikk szerint a városi tanács művelődésügyi osztálya ekkor már több mint fél éve elkészítette a Pécsi Nyári Színház tervezetét: „a produkciók (dráma, balett, oratórium) fő színhelye lenne a pécsi Dóm nyugati udvara; a továbbiak a Hotel Minaret udvara, az Ifjúsági Park, a tettyei romok s esetlegesen más helyszínek is. (Pl. az idei nyáron „megtalált” Barbakán-várárok zöld pázsitja.)”

1978 januárjában már megszületett a döntés a Pécsi Nyári Színház létesítéséről, sőt a Dunántúli Naplóban Eck Imre, Liszt-díjas, érdemes művész, a Pécsi Balett művészeti vezetője, már a frissen megalakult intézmény művészeti vezetőjeként adott interjút.

Dunántúli Napló, 1978. január 29. , 9. oldal
(A kép forrása ide kattintva elérhető )

A koncepció kapcsán Eck Imre elmondta: a próza mellett a tánc, a zene, a képzőművészet is fontos hangsúlyt kap az előadások között. A profil kialakításában a Pécsi Balettnek meghatározó szerepe volt.

Pécsi Nyári Színház 1978. júliusi reklámplakátja
(Csorba Győző Könyvtár, Helyismereti Osztály, AprónyomtatványTár
A kép erdetijét a Csorba Győző Könyvtár digitalizálta, itt, elérhető)

A nyári színházi eseményeket az első évben 5 helyszínre tervezték, a darabokat július 14-30-ig játszották. Összegezve: 17 nap, 9 bemutató, 38 előadás, így indult az első évad. Az öt tervezett helyszín: a Káptalan utcai szabadtéri színpad, a Tettye, a TIT-udvar (a Csontváry Múzeum udvara), Hotel Minaret udvara és a Barbakán volt.

Pécsi Nyári Színház 1978. júliusi műsornaptár
(Csorba Győző Könyvtár, Helyismereti Osztály, AprónyomtatványTár
A kép erdetijét intézményünk digitalizálta, itt elérhető)

Érdekességként említjük meg az akkori jegyárakat: a Káptalan utcai szabadtéri színpadon 80 és 60 forint, a több helyszínen egységesen 30 forint volt a belépő.

A Dunántúli Napló május 5-i száma arról ír, hogy már zajlanak az előkészületek a júliusi eseménysorozatra: elindult a jegyárusítás, illetve még tart a szabadtéri színpad rekonstrukciója is, ahol a szervezők egy 800 fős nézőtérrel számoltak. A lapszámban Bagossy László, a Pécsi Nyári Színház igazgatója a tervezett programokról is beszélt.

A programban három balett produkció szerepelt: Monteverdi—Tóth Sándor: Tankréd és Klorinda; Bach-Eck Imre: Parasztkantáta; C. Orff-Eck: Carmina Burana c. balettek; továbbá: O. Wilde— Eck Imre—Petrovits Emil: Salome. A Tettyén P. Foster I. Erzsébet és Euripidész Hekabé (Sólyom Katalinnal főszerepben); a Barbakánnál Székely János Caligula helytartója c. drámája; a Csontváry-udvarban a Bóbita Bábegyüttes és a Kolozsvári Állami Bábszínház felnőtteknek szóló produkciói; a Minaret udvarában a Reneszánsz vígasságok c. zenés középkori lakoma volt a műsor.

Az 1978. július 14-i megnyitóról így tudósított a helyi napilap: „Tegnap este ünnepélyes külsőség nélkül, csöndben megkezdődött Pécs oratorikus nyári színházi rendezvénysorozata. Program szerint megtartották a „Báb I.” program Csontváry-udvarbeli és Euripidész Hekabé című tragédiájának tettyei színpadi első előadását. Az első estére tehát ez a szerény csönd jellemző. Azonban — bizakodunk — a látvány, a nagyobb tömegeket vonzó, monumentális, nagy térben megvalósuló oratorikus balett sem késik soká.”

Premier a Szabadtéri Táncszínen – Jelenet a Carmina Burana oratorikus balettből
Fotó: Cseri László (Csorba Győző Könyvtár, Helyismereti gyűjtemény, Dunántúli Napló Fotóarchívuma)

Érdemes párat felsorolni az első évad kísérőprogramjaiból is: 11 pécsi képzőművész szabadtéri szoborkiállítása a Sétatéren, lengyel művészek karikatúráinak kiállítása az Ifjúsági Házban, az V. Országos Kerámia Biennálé a Színház téren, Benkó Dixiland Band koncert a Minaret-udvarban, továbbá programokkal párhuzamosan elindult a X. pécsi nemzetközi ifjúsági zenei tábor, amelynek résztvevői a Barbakán-toronyban és a Reneszánsz Kőtárban is többször felléptek az eseménysorozat ideje alatt

Még szintén a megnyitóról írt tudósítás szerint a legjobban várt kiegészítő esemény a második pécsi cserépvásár volt a Sétatéren, ezt július 16-ra szervezték, amelyre 32 fazekas mintegy 16 000 tárggyal érkezett Pécsre.

A Pécsi Nyári Színház eseményei július 30-án értek véget, az utolsó nap a Baranya Táncegyüttes néptáncestjével zárult. Pár sorban értékelte ekkor a lap az előző napok eseményeit.

„Az első évadját élő Pécsi Nyári Színházat a vártnál nagyobb érdeklődés kísérte mindvégig. Legelőször a gasztronómiai és kulturális élvezeteket együtt kínáló Reneszánsz vigasságokra fogytak el a jegyek, de zsúfolt házakat töltött meg a nézőközönség mindenütt. Nemegyszer küszködtek helyhiánnyal a nézők, no meg a rendezők is, különösen a nagy sikerrel játszott Caligula helytartójánál, a Barbakánban. A Szabadtéri Táncszínen viszont kiderült, hogy 800 helyett 1200 nézőt tudnak leültetni.”

Majd pár héttel később 1978. augusztus 13-án egy hosszabb évadértékelő is megjelent a Dunántúli Naplóban, ebből emelünk ki néhány dolgot: a bemutatott 39 előadásnak hozzávetőleges becslésekkel 90—95 százalékos látogatottsága volt, mintegy 16 000—17 000 néző tekintette meg a produkciókat. Bár szervezési nehézségek, ahogy általában, itt is akadtak, de a cikk szerzője összességében pozitívra értékeli a Pécsi Nyári Színház indulását. Az események számvetése pedig így zárult:

„A szándék helyesnek bizonyult, a Pécsi Nyári Színház hibái ellenére művészi értékben és erkölcsileg is életképesnek bizonyult, szép jövő előtt állhat.”

A július végén zárult programok után, viszonylag gyorsan, már augusztusban értékelte is a Pécsi Nyári Színház művészeti tanácsa az első évadot. Az ülésen Eck Imre elmondta, hogy 40 év után lett újra nyári rendezvénysorozata a városnak, amely a korábbi elképzeléseket megvalósította, a művészeti igazgató hozzátette: „a fő program, a tánc mellett szorosan megfért a pódiumművészet többi ága; a hagyományos színház, az amatőr-hivatásos kísérlet, a bábjáték vagy a commedia del’arte-ra emlékeztető vigasság is.”

A művészeti tanács legközelebb 1978 októberében ült össze, amelyen már tárgyalták a következő évad programjait, a Pécsi Nyári Színház második évét…

Összeállította: Szeifer Csaba

Felhasznált irodalom:

Dunántúli Napló, 1977. július 9. (34. évfolyam, 250. szám), 4.: Wallinger Endre: Lesz-e nyári színház Pécsett?

Dunántúli Napló, 1978. január 29. (35. évfolyam, 29. szám), 9.: Wallinger Endre:

„A táncművészet hazai nyári otthonát teremtsük meg…” – interjú Eck Imrével

Dunántúli Napló, 1978. február 22. (35. évfolyam, 53. szám), 2.: Gállos Orsolya: Pécsi Nyári Színház

Dunántúli Napló, 1978. május 5. (35. évfolyam, 122. szám), 2.: Wallinger Endre: A Pécsi Nyári Színház előkészületei

Dunántúli Napló, 1978. július 15. (35. évfolyam, 193. szám), 1.: Megkezdődött a Pécsi Nyári Színház

Dunántúli Napló, 1978. július 31. (35. évfolyam, 193. szám), 2.: Gállos Orsolya: Véget ért a Pécsi Nyári Színház

Dunántúli Napló, 1978. augusztus 13. (35. évfolyam, 222. szám), 9.: Wallinger Endre: Próbatétel után – A Pécsi Nyári Színház tanulságaiból

Dunántúli Napló, 1978. augusztus 30. (35. évfolyam, 239. szám), 2.: Wallinger Endre: Központi feladatát teljesítette – Ülést tartott a Pécsi Nyári Színház művészeti tanácsa

Nyitókép: Pécsi Nyári Színház – Salome-premier a Szabadtéri Táncszínen. A kép az előadás főpróbáján készült. Az előtérben Végvári Tamás és Galambos Erzsi. (Csorba Győző Könyvtár, Helyismereti gyűjtemény, Dunántúli Napló Fotóarchívuma)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük