„Ebben a szoborban József Attilával találkozom”

30 évvel ezelőtt, 1991. június 19-én avatta fel Göncz Árpád köztársasági elnök a Várnagy Péter tervezte, Vígh Tamás által megformált József Attila emlékére született szoborkompozíciót, mely mára némiképp funkcióját vesztetten áll az Athinay úton a Szakszervezetek Kulturális Központja és Könyvtár, majd később Minerva Könyvtár egykori épülete előtt.

1979 decemberében a Népszabadság már arról tudósít, hogy Pécsre kerül a Vígh Tamás alkotta „József Attila szobrot”. 1982-ben Baranya köztéri szobortervei között ugyancsak szerepelt Vígh Tamás József Attilát idéző szoborkompozíciója, melyet a pécsi Mozgalmi Ház elé terveztek felállítani. Romváry Ferenc értesülései szerint a Baranya megyei Tanács kezdeményezte a Várnagy Péter tervezte, József Attiláról elnevezett, Szakszervezetek Kulturális Központja és Könyvtára épülete előtti parkban felállítandó József Attila emlék pécsi elhelyezését. Vígh Tamás, Kossuth-díjas magyar szobrász- és éremművész monumentuma a pécsi Újvári öntöde kivitelezésében készült.

Vígh Tamás József Attilát idéző szoborkompozíciójával 1991-ben
(Kép forrása: Új Dunántúli Napló, 1991. április 19., 4.)

Romváry Ferenc szerint a szobrot 1988-ban a könyvtár épülete előtti parkban állították fel, míg a Dunántúli Napló szerint 1990-ben. Ezt eldönteni a források alapján nem tudjuk, de az biztos, hogy Göncz Árpád köztársasági elnök 1991. június 19-én avatta fel a szobrot a címadó idézet kíséretében. „Göncz Árpád rövid beszédében szólt arról is, hogy ne a ráaggatott jelszók, ideológiák alapján ítéljük meg József Attila költészetét. Megemlítette, hogy börtönévei alatt egyedül a költő összegyűjtött verseit tartalmazó kötet volt nála, amit hol elvettek, hol visszaadtak a rabtartók. Emberséget tanult a költőtől, kinek versei után kicsit másként nézheti a hazát mindenki, aki olvasta ezeket a költeményeket, és sokat tehet az is, aki József Attila költeményéinek olvasására buzdítja rokonait, gyerekeit.” – írja tudósításában az Új Dunántúli Napló. Az időpont talán kicsit furcsa elsőre, mert sem József Attila életrajzi dátumaihoz, sem egyéb irodalmi, vagy helyi jeles naphoz sem köthető. Felmerül annak lehetősége, hogy valójában a költészet napján, április 11-én szerették volna megtartani a szoboravatást (Csordás Gábor szerint ekkor volt az avatóünnepség, de ez tévedés, más források szerint júniusban), melyet némiképp megerősíteni látszik, hogy egy interjúban Göncz Árpád azzal indokolta a szoboravatás késedelmes mivoltát, hogy számos meghívása miatt korábban nem tudott eleget tenni a felkérésnek.

Göncz Árpád avató beszédét mondja Vígh Tamás József Attila-emlékére készült szoborkompozíciója előtt
(Kép forrása: Új Dunántúli Napló, 1991. június 20. 1.)

A süttői mészkő posztamensen álló bronzplasztika igen kifejező, megindító alkotás: A figura hátterét alkotó plasztikus tömegből kiszakadó, sínek közé zuhanó emberalak egyértelmű utalás a tragikus sorsú költőnk végzetére. A posztamens felirata: „József Attila emlékére”.

Vígh Tamás József Attila emlékére készült alkotása
(Kép forrása: Köztérkép)

A szoboravatásról a Pécsi Városi Televízió is tudósított, az 1991. június 23-i Ébresztő című műsorban, melynek Helyismereti Osztályunkon digitalizált változata könyvtárunk Youtube csatornáján is elérhető (a szoboravatásról szóló tudósítás 34:45 percnél kezdődik). A videó itt megtekinthető.

1993-ban merült fel először a szakszervezeti könyvtár bezárása. Ez akkor nem történt meg, hanem átalakult Minerva Könyvtárrá, mely 2014 őszén a Pécsi Kulturális Központban kapott helyet. E könyvtár Minerva Fiókkönyvtárként 2016-tól csatlakozott a Csorba Győző Könyvtár városi könyvtári hálózatához. A könyvtár elköltözésével, majd a szomszédos épület funkcióvesztésével nagymértékben csökkent a terület gyalogos forgalma, így napjainkban többeknek talán fel sem tűnt az itt álló, mindenképp figyelemre méltó alkotás. Jelen írásunkkal e hiátust igyekeztünk pótolni.

A József Attila emlékére született szoborkomozíció az Athinay úton
(Kép forrása: Köztérkép )

Írta: Wéber Adrienn

Felhasznált irodalom és források:

Csordás Gábor: A harminckettedik év. Jelenkor, 2008. november (51. évfolyam, 11. szám), 1245.

Romváry Ferenc: Pécs köztéri szobrai. Épületplasztikák, emlékművek, emléktáblák (Pécs, 2014), 138.

Dunántúli Napló, 1982. június  12. (39. évfolyam, 159. szám), 8.: G. O.: Baranya köztéri szobortervei.

Népszabadság, 1979. december 28. (37. évfolyam, 302. szám), 9.: írók, költők szobrai Baranyában.

Új Dunántúli Napló, 1991. április 19. (2. évfolyam, 106. szám), 4.: „Művek és emlékművek”…

Új Dunántúli Napló, 1991. június 20. (2. évfolyam, 167. szám), 1, 3.: Göncz Árpád Baranyában.

Új Dunántúli Napló, 1993. október 19. (4. évfolyam, 286. szám), 21.: Konganak a vészharangok.

Nyitókép forrása: Köztérkép

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük