Május 4-én, Flórián-napján virtuális pécsi sétára hívjuk olvasóinkat, melyen a tűzoltók védőszentjének pécsi szobrait tekintjük át. Flórián a mártirológia szerint magasrangú római katona volt, aki a 4. században hitéért szenvedett vértanúhalált. Nyakában kővel az Enns hídjáról a vízbe vetették. Az árvizek és a tüzek elleni védőszent tiszteletére nagyon sok településen állítottak emléket. Pécsett ma négy közterületen látható Flórián szobrot mutatunk be jelen írásunkban.
Az egyik legismertebb Flórián-szobor a mai Flórián téren áll a Mária utca, a Kis- és a Nagy Flórián utca kereszteződésében. A tér minden bizonnyal az itt álló Szent Flórián szoborról kapta a nevét. A nem hivatalos elnevezés hivatalossá válásának időpontját nem ismerjük, mindazonáltal az 1940-es évek térképein már szerepel ez az elnevezés.
A török időkben egy közkút állt a téren, majd Szent Flórián szobra került a kút helyére 1825-ben, így majd kétszáz éve itt folyamatosan Flórián szobor áll. Azonban nem ugyanaz a szobor, hanem három, azonos témájú alkotás is ismert e helyről.
1825-1925: a tér első szobra. A felirata szerint polgárok és jótevők adományaiból létesült szobor a Pécsett, ill. Baranyában használatos omladékony homokkőből készült, így állaga a századfordulóra annyira leromlott, hogy pótlásról mellett döntöttek. Kiss György el is készítette az új Flórián szobor vázlatát, a háború azonban megakadályozta ennek kivitelezését. Az 1925. március 4-én lebontott Flórián-szobor ma a Püspöki Palota kertjében létesített barokk szoborgalériában található. A fenti képen a tér legkorábbi, Helyismereti Gyűjteményünkben fellelhető ábrázolása látható, melyen még a barokk szobor látható. Az 1928-ra datálható képeslap feladója latinul kéri Szent Flóriánt, hogy könyörögjön érettünk (ez az ima-formula szerepel egyébként a szobor talapzatán ma is, immár magyarul). A képeslap további érdekessége életkép jellege, mely utal a tér egykori nyüzsgő forgalmára (téren áthaladó közlekedők, játszó gyermekek). A figyelmes szemlélőnek azonban az is feltűnhet, hogy e képen a szobor mégis kicsit mintha más lenne, mint a ma ismert alkotás: egyrészt a fekete-fehér képen feltűnő az árnyalatok eltérése, feltehetően ekkoriban egy színes szobor díszíthette a teret. Másrészt az 1928 előtti ábrázoláson az alak római katonai ruhában (tunika és palást) sisakban jelenik meg, jobb lába előtt talán egy bástya utal az égő épületre, melyre egy kézzel önt vizet, s mintha egy zászlót is tartana baljában, mely ugyancsak gyakori attribútuma a szentnek.
1926-1984: a Veress Zoltánné Kozma Erzsébet által immár sóskúti mészkőből készített egészalakos Szent Flórián szobor, melyet az eredeti süttői mészkő talapzaton Zichy Gyula pécsi megyéspüspök, 1926. május 4-én szentelt fel. Kozma Erzsébet Flóriánt zászló nélkül ábrázolta, tartása is változott a szobor korábbi előképéhez képest, a lábak között a földön ábrázolt égő épületre két kézzel önti a vizet, fejét enyhén oldalra billenti. A ma álló szoborhoz képest ennek a tájolása is más volt. Azonban ez a köztéri alkotás sem tudott ellenállni az időjárás viszontagságainak, erősen megkopott, így 1984-ben eredeti helyéről eltávolították, s egy beton talapzatra a Tűzoltóság Városi Parancsnokságának épülete előtt (Engel János József út 1.) helyezték 1985-ben.
1985-ben változatlan formában újrafaragta Oláh Szilveszter szobrász-restaurátor, így ma Kozma Erzsébet szobrának ugyancsak sóskúti mészkőből készült hiteles másolata áll az eredeti talapzaton. A szobrot azonban a régihez viszonyítva 90°-ban elfordították, a régi ugyanis délre nézett, míg a jelenlegi nyugati irányba, a Mária utca felé fordul.
Végezetül két kis méretű épületplasztikáról szeretnénk még megemlékezni a Szent Flóriánt ábrázoló pécsi szobrok tematikus, virtuális sétáján, melyeket Helyismereti Gyűjteményünk régi felvételei is megőriztek. Egy 50-60 cm nagyságú homokkő fülke-szobrocska díszítette az Anna utca 39. számú épületet, mely azonban Romváry Ferenc értesülései szerint az 1980-as évek elején eltűnt. Napjainkban ismét szobor díszíti az épület falfülkéjét, mely erős hasonlóságot mutat az 1975-ös felvételen látható alkotással.
A másik fülkeszobor egy a 19. század elején készült festett homokkő szobrocska, mely a Ferencesek utcájának egy igen régi és jellegzetes, barokk épületét díszíti (Ferencesek utcája 21.).
Ha tetszett az összeállításunk, egy kellemes belvárosi séta alkalmával a bemutatott szobrok könnyedén felkereshetők, így válhat virtuális sétánk bármikor valóságossá.
Összeállította: Wéber Adrienn
Felhasznált irodalom:
Romváry Ferenc: Pécs köztéri szobrai. Épületplasztikák, emlékművek, emléktáblák. Pécs, 2014.
Nagy Imre Gábor: Flórián tér. Pécs Lexikon, I. kötet. (Főszerk.: Romváry Ferenc.) Pécs, 2010, 234.
Képek jegyzéke:
Murányi Iván fotója a pécsi Flórián szoborról 1973-ból (Csorba Győző Könyvtár, Helyismereti Gyűjtemény, Fotótár)
Szent Flórián szobor és környéke egy 1928-megírt képeslapon (Csorba Győző Könyvtár, Helyismereti Gyűjtemény, Fotótár)
A pécsi Szent Flórián szobor az 1930-as években (Csorba Győző Könyvtár, Helyismereti Gyűjtemény, Fotótár)
Flórián tér a Szent Flórián szoborral Szász János fotóján 1960-ban (Csorba Győző Könyvtár, Helyismereti Gyűjtemény, Fotótár)
A Flórián tér a 2000-es években (Csorba Győző Könyvtár, Helyismereti Gyűjtemény, Fotótár)
Szent Flórián szobrocska az Anna utca 39. szám alatt Murányi Iván felvételén 1975-ből (Csorba Győző Könyvtár, Helyismereti Gyűjtemény, Fotótár)
Szent Flórián-fülkeszobor (Csorba Győző Könyvtár, Helyismereti Gyűjtemény, Fotótár, Tóth Tibor Endre pécsi képeslap gyűjteménye)