130 éves Pécs legismertebb turista egylete, a Mecsek Egyesület

130 évvel ezelőtt, 1891. április 30-án tartotta alakuló közgyűlését Pécs leghosszabb múltra visszatekintő, egykor a legnagyobb taglétszámmal rendelkező egyesülete, a Mecsek Egyesület, mely egy hosszabb kényszerszünetet leszámítva több mint egy évszázada hathatósan segíti a város és az azt övező Mecsek természeti, turisztikai értékeinek megőrzését, ismertté és elérhetővé tételét. Az egyesület sikerét jól jelzi, hogy napjainkban is aktívan – számos kiadvánnyal, előadással valamint egyéb rendezvénnyel – lép fel a mecseki és pécsi emlékek védelme, ismertetése, a helyi turista-mozgalom elősegítése érdekében.

A polgárosodó, modernizálódó Pécsett a dualizmus korszakában – az országos gyakorlatnak megfelelően – megteremtődtek a polgári szórakozás, szabadidő eltöltés közösségi élményét nyújtó egyesületei, melyek közül a legsikeresebb és legjelentősebb az idén 130 éves helyi turista egyesület, a Mecsek Egyesület volt. Az egyesület 1891. április 30-án a Nemzeti Kaszinóban tartotta alakuló közgyűlését. Megalakulásában nagy szerepe volt, hogy alapítói a filoxéra által tönkretett pécsi szőlők pótlására új vonzerőt kívántak biztosítani a Mecseknek (és magának a városnak is): turistautak, kilátók létesítésével igyekeztek a város polgárain kívül a távoli vidékekről egyre nagyobb számú turistát idecsalogatni. Másik célja az egészséges életmódra nevelés volt. Az egyesület alapszabályának első változatában célkitűzésként olvasható: „Pécs városának és legközelebbi környékének járható utakkal összekötése, főképp fasorok és ültetvények előállítása, fenntartása. A város és képviselő-testületének tudtával és beleegyezésével magánjövedelemiből fasorokat, ültetvényeket, padokat, jelzőtáblákat s esetleg épületeket állít elő… vagyis szépíteni a várost és a környékét, s fejleszteni a turista irányt.” Tisztikarában ott találjuk a város prominens polgárait, elöljáróit, úm. Kardos Kálmánt, Baranya vármegye és Pécs szabad királyi város főispánját, alelnök Bánffy Simon közjegyzőt és Zsolnay Vilmos gyárost. Az igazgató Vaszary Gyula rendőrkapitány, a titkár Kiss József főreáliskolai tanár (aki 1933-ig töltötte be ezt a tisztséget), míg a pénztáros Stern Károly ügyvéd lett.

Az első évben az egyesület „programjához híven elhatározta, hogy szép vidékünk festői és kirándulásra alkalmas pontjaihoz vezető utakat a kirándulások megkönnyítése céljából jelölésekkel fogja ellátni”, s ennek érdekében kb. 25 km utat jelöltek ki a Jakab-hegyre, a Kisrétre, a Kantavárhoz, a Mélyvölgybe és Mánfára. 1892. május 15-én, alig egy évvel az egyesület megalakulása után ünnepélyes körülmények között megnyitották az első sétautat a Mecseken (az 1026 m hosszú Kardos Kálmán turistautat), s már ebben az évben elkészült a Zsongorkő vaskorlátja (írásunk nyitóképén, a Mecsek Egyesület által kiadott képeslapon látható), valamint a Jakab-hegyen álló István-kilátó.

 Az új utak elkészültének hírére az ország más turistaegyesületei is meglátogatták a várost és környékét. Az első kirándulók a Magyar Turista Egylet budapesti csoportjának tagjai volt. A két napos túrán Abaligeten és Magyarürögben jártak, majd Pécsett meglátogatták a Zsolnay-gyárat és a szénbányát. Erről az 1892-es egyesületi évkönyv így emlékezett meg: „E kirándulás, mely tudtunkkal első ízben hozott idegen turista társaságot városunkba, talán ezáltal bevonatik az induló idegenforgalomba.

A Kardos úti pavilon egy 1908-ban elküldött képeslapon

A turistautak és pihenők kiépítése mellett az egyesület költségén jelentős építmények is készültek. 1893-ban avatták az első kisebb menedékházat, a Kardos úti pavilont, ahol 1894-től hideg ételeket, sört és bort árusítottak az ide betérő turistáknak. Ekkor készült el a Flóra-pihenő is. 1903-ban a kantavári menedékház épült fel az egyesület tevékenysége nyomán, ahol megtörtént a forrásfoglalás is. 1908 az egyik legeredményesebb éve volt az egyesületnek, ugyanis ekkor adták át a Széchenyi téren álló „időjelző házikót”, a meteorológiai pavilont, mely az egyesület gyűjtéséből, igazi társadalmi összefogással létesült. Ebben az évben készült el az egyesület legnagyobb létesítménye, a Kiss József-kilátó a Misinán, melynek tornyához 1909-ben 44 m2-es lakást építettek. 1910-ben pedig az egyesület jóvoltából már állt a Tubes-kilátó is. Az egyesület költségén létrehozott turisztikai látványosságokat a szervezet által kiadott képeslapokkal is népszerűsítették, illetve hirdették.

A Mecsek-Egyesület kilátótornya a Misinán (b) egy 1910-ben feladott levelezőlapon és a Mecsek Egyesület kilátótornya a Tubesen (j) egy 1912-ben postára adott levelezőlapon

A hatékonyabb, szakmaibb munka érdekében az egyesületen belül specializált szakosztályokat hoztak létre, nevezetesen a kiránduló (1893), madárvédő (1901), barlangkutató (1904), park (1908), munka (1924), természetvédelmi (1934), fényképészeti (1942) osztályokat.

A turisztikai értékteremtésen kívül az egyesület törekedett a természeti kincsek és történeti emlékek felderítésére is: 1894-ben az egyesület költségén ment végbe a megye első, mai fogalmakkal élve tervásatásnak tartható régészeti kutatása, melynek keretében Juhász László ügyvéd végzett ásatásokat a Jakabhegyen. 1906-ban pedig az egyesület barlangkutató szakosztálya vizsgálta az abaligeti barlangot, melynek során őslénytani eredmények is születtek.

Az I. világháború és az azt követő szerb megszállás nehéz évei erősen gátolták az egyesületi munkát, az ismételten erőre kapó egyesület 1927-re kijavította a háború és a megszállás alatt tönkrement létesítményeit, turistautakat, s újra jelentős építkezésekbe fogott. 1927-ben két szobával és egy terasszal bővítették a misinai kilátót, s újból létesültek pihenők is (a László-pihenő 1926-ban, a Ptacek Viktor- és a Sári-pihenő 1928-ban). A Pécsi Rotary Club a Mecsek Egyesület közelgő 40 éves (1931-ben) jubileumának alkalmából egy 3,5 km hosszú körsétautat építtetett 1930-ban, a Rotary utat, mely a két Tubes-csúcsot járja körül. 1931-ben elkészült a dömörkapui menedékház. 1934-ben ródlipályát nyitottak és átadták a Miléva úton az Ilonka-, továbbá a Roboz- és a Lenkei-pihenőket.

A Mecsek Egyesület menedékháza a Dömörkapunál egy 1939-ben feladott képeslapon

1934-ben a Mecsek Egyesület elsőként a magyarországi turistaegyesületek közül Természetvédelmi Osztályt alakított, melynek elnöke Reuter Camilló, titkára pedig Horvát Adolf Olivér lett. Munkájuk nyomán vált Baranya első hatóságilag védett növényévé a Nagyharsány közelében termő magyar kikerics.

Turistaegyesületként természetesen jórészt helyi túrákat szervezett, de egyleti keretek között messzebbre is ellátogattak (pl. 1893-ban az Al-Dunához). Tagjai a mecseki kirándulóhelyek népszerűsítése érdekében „vetített képes” előadásokat tartottak Budapesten, Komáromban, Székesfehérváron, Kaposváron, Debrecenben, Nagykanizsán (1935). A Dömörkapunál madárvédelmi mintatelepet és botanikus kertet létesítettek (1936).

A II. világháború természetesen nagyban hátráltatta az egyesület munkáját, mégis voltak ekkor is eredmények: 1941-ben elkészült az 1378 kötetes könyvtár és a 668 dokumentumból álló térképtár katalogizálása. 1944-ben fokozatosan áttértek a számozott útjelzésről a színjelzésre. Bár gondot okozott a festék beszerzése, ekkor a Nyugati-Mecsekben 34 jelzett út, a Keleti-Mecsekben pedig 22 jelzett út volt. Az egyesület évkönyei a háború alatt is megjelentek, az utolsó 1945-ben.

A háború után az egyesületet a Nemzeti Sportbizottság feloszlatta és a Természetbarátok Turista Egyesületének adta át, ahol egy rövid ideig Mecsek Osztályként működött tovább. Azonban Belügyminisztérium 1948. október 22. napján kelt 502.146/1948. IV. 3. BM. számú rendelete – sok más egyesülethez hasonlóan – feloszlatta az 58 évig működő Mecsek Egyesületet.

Ha egyfajta összegzést szeretnénk vonni az egyesület munkájának eredményeiről, megállapíthatjuk, hogy 58 év alatt 19 kilátót, pihenőt, menedékházat és 20 turistautat hoztak létre. Rendszeresen kiadták évkönyvüket, melyek digitalizált formában könyvtárunk katalógusában is elérhetők (lásd lejjebb a linket). 1902–36 között 21 féle képes levelezőlapot adtak ki, közülük sok ma is megtalálható könyvtárunk Helyismereti Gyűjteményében (írásunk illusztrációját is jobbára ezek alkotják). A Mecsekről 3 térképet, 4 útikalauzt jelentettek meg.

Az egyesületet tehát nem a tagok elpártolása, érdektelensége szűntette meg, hanem az aktuális politikai érdek. Az 1948-as megszűnést követően az egyesület burkolt formában folytatta munkáját. Dr. Oppe Sándor megalakította a Mecseki Futó Clubot, amelynek keretében a tagok együtt kirándultak, járták a Mecseket, fotóztak, tisztították a forrásokat, gondozták az épített turistapihenőket. Ilyen formában működött az egyesület az újjáalakulásig. Több mint fél évszázados „csipkerózsika álmából” 1993-ban ébredhetett fel, éledhetett újjá ismét régi nevén az immár közhasznú szervezetként működő egyesület, amikor Dr. Bachmann Zoltán és Kovács Szabó János kezdeményezésére újjáalakult. Napjainkban ügyvezető elnöke Baronek Jenő, aki fáradhatatlan szorgalommal teszi közzé az egylet múltjára vonatkozó, igényes megjelenésű, adatgazdag kiadványokat.

Az egyesület jövőbeli célkitűzése „a Mecsek természeti értékeinek és Pécs város történelmi örökségének védelme, egyben megismertetése minden érdeklődővel”, melyhez legalább még 130 évet kívánunk a város jubiláló egyesületének!

A Mecsek Egyesület évkönyvei első évkönyvei 1944-ig, majd az új évfolyamok számai közül 1998-2016-ig digitalizált formában könyvtárunk katalógusában elérhetők ITT és ITT

Összeállította: Wéber Adrienn

Felhasznált irodalom:

Baronek Jenő: A Mecsek Egyesület 120 éves. Baronek Jenő et al. (szerk.): A Mecsek Egyesület évkönyve a 2011-es egyesületi évről. Pécs, 2011, 17-29.

Baronek Jenő: A Mecsek turistapihenői.

B. Horváth Csilla: A Mecsek Egyesület története I. Az első 25 év (1891-1916). Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 36 (1991) (Pécs, 1992), 133-148.

B. Horváth Csilla: A Mecsek Egyesület története II. (1917–1948). Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 37 (1992) (Pécs, 1993), 143-157.

B. Horváth Csilla – Kovács Szabó János: Mecsek Egyesület. Pécs Lexikon, I. kötet. Romváry Ferenc (főszerk.), Pécs, 2010, 498-499.

A Mecsek Egyesület honlapja – történeti áttekintés

Wéber Adrienn: A Mecsek Egyesület régészeti tevékenysége a századfordulón, különös tekintettel Juhász László jakabhegyi őskori ásatásaira. Baronek Jenő et al. (szerk.): A Mecsek Egyesület évkönyve a 2017-es egyesületi évről. Pécs, 2018, 100-108.

Képek forrása:

Zsongorkő a Jakab-hegyen a Mecsek Egyesület által kiadott képeslapon (Csorba Győző Könyvtár, Helyismereti Gyűjtemény, Fotótár)

Kardos úti menedékház egy 1908-ban elküldött képeslapon (Csorba Győző Könyvtár, Helyismereti Gyűjtemény, Fotótár)

A Mecsek-Egyesület kilátótornya a Misinán a Mecsek Egyesület által kiadott képeslapon (Csorba Győző Könyvtár, Helyismereti Gyűjtemény, Tóth Tibor Endre pécsi képeslap gyűjteménye)

A Mecsek Egyesület kilátótornya a Tubesen a Mecsek Egyesület által kiadott képeslapon (Csorba Győző Könyvtár, Helyismereti Gyűjtemény, Tóth Tibor Endre pécsi képeslap gyűjteménye)

A Mecsek Egyesület menedékháza a Dömörkapunál (Csorba Győző Könyvtár, Helyismereti Gyűjtemény, Tóth Tibor Endre pécsi képeslap gyűjteménye)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük