Skip to content

A Megyei Könyvtár épületének és osztályainak története

Blogsorozatunk előző cikkében már írtunk a Megyei Könyvtár jogelődjeiről és megalakulásának körülményeiről, Weöres Sándor és Csorba Győző könyvtári tevékenységéről, valamint a könyvtár történetének első, az 1950-es éveket érintő szakaszáról. Folytatva e könyvtártörténeti kalandozást, ezen írásunk a Megyei Könyvtár elhelyezkedésének évtizedeken átívelő változásait tárja fel összefoglalót szolgáltatva a könyvtár osztályainak és részlegeinek fejlődéséről.

A könyvtár elhelyezkedésének és épületének fejlődéstörténete

1952. augusztus 20-a könyvtárunk történetének legfontosabb dátuma, hiszen hivatalosan ekkor alakult meg a Baranya Megyei Könyvtár a Pécsi Városi Könyvtár és a Körzeti Könyvtár összevonásával. Decemberben a Dunántúli Naplónak a megyei könyvtár vezetője, Halfár Rudolf nyilatkozott az idegennyelvű könyvtár, a műszaki könyvtár és az új olvasóterem megnyitásának tervéről. Az 1953-as esztendő a könyvtár szakmai megalapozása és a vidéki hálózat kiszélesítése köré szerveződött. A hatékony működés érdekében a legégetőbb feladatok közé az állomány szakszerű feldolgozása és katalogizálása, a raktárak és a kölcsönző átrendezése, valamint az olvasóterem bebútorozása kerültek. A megyei könyvtár már ekkortól is igen jelentős szerepet töltött be Pécs város kulturális életében. Habár számos probléma merült fel, mint például az állomány katalogizálásának lassú üteme, valamint az olvasóterem gyenge színvonalú működése, ezekre folyamatosan próbáltak megoldást találni. 1955-ben a könyvtár három helyiséggel gyarapodott, az ifjúsági részleg és az olvasóterem különálló épületbe költözött. A következő évben pedig megnyílt a könyvkötő műhely is. 1959-ben végre felépült az új olvasóterem, de a megfelelő fűtési lehetőség hiánya miatt az olvasóközönség előtt zárva volt. Az idegennyelvű részleg pedig csupán egyetlen helyiségből állt, egyszerre betöltve a kölcsönző, a raktár és az olvasóterem szerepét.

A fotón a Baranya Megyei Könyvtár udvara látható 1966-ban.
(A kép forrása: Csorba Győző Könyvtár, Helyismereti Gyűjtemény, Fotótár, Baranyai MédiaTár 4/1967, link )

Az 1960-as évre a megyei könyvtár számára elégtelennek bizonyultak a rendelkezésre álló épületek, így igen nehézkessé vált a korszerű szolgáltatások megvalósítása. A három éve folyó átalakítási és bővítési munkálatok egyaránt próbára tették a könyvtár dolgozóinak és a látogatóknak a türelmét is. Végül 1962 májusában a kölcsönző részleg átépítése befejeződött, így megnyithatta kapuit az olvasók előtt. A megye napilapja egy júniusi számában így számolt be erről a fontos változásról: „A Baranya megyei Könyvtár épületét bővítették, felújították. A copf-típusú ház udvari részén 40 000 kötetes, korszerű raktárt, vele szemben – emeleti toldalékszárnyként – olvasótermet emeltek és rendeztek be. Ezenkívül új garázst, könyvkötőműhelyt, gondnoki lakást és központi fűtőberendezést is kapott a kétszázéves műemlék-épület. Ezekkel a munkákkal egyidőben védőépületet emeltek a könyvtár udvarán feltárt rómaikori festett sírkamra fölé, amely tizenhat szarkofágat magába foglaló nagyságával európai viszonylatban is ritkaságnak számít.” 1963 szeptemberében pedig az olvasóterem is hozzáférhetővé vált. Erről a Dunántúli Napló szeptember 5-ei száma így tudósított: „Szeptember 10-én délelőtt 11 órakor megnyílik a Megyei Könyvtár olvasóterme, a könyvtár Geisler Eta utcai épületének első emeletén. A 24 férőhelyes olvasóterembe főként tudományos szakkönyveket, lexikonokat, enciklopédiákat és más, természettudományos és humán műveltségű tájékozódást biztosító olvasóanyagot helyeznek el. Az irodalombarátokat néhány kötet híján, csaknem teljes Nyugat-sorozat, a képzőművészet kedvelőit pedig ritka értékű reprodukciós gyűjtemények várják.”  Ugyanebben az évben költöztették át az idegennyelvű állományt is a Janus Pannonius utcából a megyei könyvtár központi épületébe. 1964-ben ismét egy fontos lépésre került sor: a helyismereti gyűjtemény megalapozásának folyamata indult meg.

A képen a Székesfehérvár utca 1. és 3. számú épület látható a megyei könyvtári célra való átalakítási munkákat megelőzően.
(A kép forrása: Csorba Győző Könyvtár, Helyismereti Gyűjtemény,
Dunántúli Napló Fotóarchívum, Dunántúli Napló, 1974. jan. 26., 1.)

A könyvtárbővítés első lépéseként 1972-ben átadták az új olvasószolgálati épületet, az idegennyelvű részleg is megkezdhette működését a Székesfehérvár utcában. 1975-ben a Székesfehérvár utcában megnyílt a felújított megyei könyvtár, mely egy hatalmas üvegablakokkal tagolt, háromszintes épületben kapott helyet. Az épület földszintjén klubövezetet kívántak kialakítani. „Bárki beléphet majdan ide közvetlenül az utcáról, a klubhelyiségben folyóiratokat, napilapokat fog találni. A klubhelyiségből természetesen nem hiányzik majd a feketekávé sem. A további két szinten szabadpolcos könyvkölcsönző és olvasóterem kap helyet. A mostani könyvtárépület olvasótermét előadóteremmé alakítják, amelybe 150-en férnek be. Az előadót keskenyfilmes vetítővel, írásvetítővel szerelik fel. A jelenlegi kölcsönző helytörténeti olvasóteremmé alakul át, ahol üvegvitrinekbe rendszeresen kiállítják a könyvritkaságokat.”

Megnyílt a felújított Baranya Megyei Könyvtár a Székesfehérvár utcában Pécsett.
(A kép forrása: Csorba Győző Könyvtár, Helyismereti Gyűjtemény, Dunántúli Napló Fotóarchívum, Dunántúli napló, 1975. október 24, 1.)

Dr. Román Lászlóné egy 1984. márciusi Műhelybeszélgetések cikk keretén belül így nyilatkozott: „Az bizonyos, hogy igen sokféle feladatot kell teljesítenie (a könyvtárnak), és egyre többet, a régiek mellett újakat. Így legszívesebben azt felelem, hogy a könyvtár dolgozószoba, tanterem, tudományos intézmény és szórakoztató bázis egyszerre. Különösen, ha közművelődési könyvtár, amelynek – elvileg mindenki, mindenfajta könyvtári igénye előtt nyitva kellene állnia… Mindent meg kell adni, amit a könyvtár adni tud, de amit ad, az lehetőleg kötődjön az irodalomhoz és a dokumentumokhoz, amiket a könyvtár gyűjt és őriz.”

Román Lászlóné igazgató a megyei könyvtárban 1978-ban.
(A kép forrása: Csorba Győző Könyvtár, Helyismereti Gyűjtemény, Dunántúli Napló Fotóarchívum,
Dunántúli Napló, 1978. április 12., 3.)

Az intézmény történetében kiemelkedő jelentőségű volt az 1985-ös év, hosszú előkészítés és többszöri módosítás után V. Rácz Margit tervei alapján elkészült az új épületszárny. A könyvtár három szintjén mintegy 60-70 000 kötetnyi könyv szabadpolcos elhelyezése valósult meg. Novemberben a Dunántúli Napló címlapon írt az ünnepélyes megnyitóról, amit Kosztolányi Dezső könyvről írott gondolataival vezettek fel, majd Sólyom Katalin színművész és a Szélkiáltó együttes adtak műsort Weöres Sándor, Csorba Győző és Heltai Jenő verseiből. Rátkai Ferenc művelődési miniszterhelyettes hangsúlyozta, hogy a könyvtáraknak óriási szerepe van az oktatás, a tudományos kutatás, a szabad idő eltöltése és a szakmai fejlődés terén egyaránt. „Társadalmi, kulturális és gazdasági fejlődésünk egyik záloga az, hogy milyen könyvtárügy áll e különféle szférák hátterében. Ennek a megértése testesül meg ebben a most megnyíló könyvtári szárnyban is […] Baranyában a könyvtár szinte minden formája megtalálható a kistelepülések intézményeitől a nemzetiségi letéti könyvtárakig. A Baranya Megyei Könyvtár ezek összehangolása mellett az országos, valamint a szakkönyvtárak közvetítője, és egyre inkább betölti a regionális intézmény szerepét. Mindezt teszi egy olyan városban, amely az első magyar egyetemnek adott otthont, s ahol Klimó püspök jóvoltából az első magyar közkönyvtár megszületett.”

A Baranya Megyei Könyvtár megnyitója 1985. novemberében
(A kép forrása: Csorba Győző Könyvtár, Helyismereti Gyűjtemény, Dunántúli Napló Fotóarchívum,
Dunántúli Napló, 1985. november 29., 1.)

A megnyitóról – melyen Sólyom Katalin, színésznő; a Szélkiáltó együttes; Román Lászlóné, igazgató; s Rátkai Ferenc, kulturális miniszterhelyettes működött közre – egy videófelvétel is fennmaradt, melyet a könyvtár Helyismereti Gyűjteményében digitalizáltak, s a könyvtár Youtube-csatornáján meg is nézhető.

„A változó időkben a könyvtárnak is változnia kell. Ha a könyvtár a város dolgozószobája akar lenni, akkor számítógépekkel kell felszerelni, hiszen a mai dolgozószobák már ilyenek – hangsúlyozta Kalányos Katalin, a Baranya Megyei Könyvtár igazgatója tegnap a könyvtár Internet-szobájának átadásán.” A Dunántúli Napló 1996. szeptember 25-ei száma így tájékoztatott a számítógépekkel berendezett új helyiség megnyitásáról, ahol a könyvtár látogatói bekapcsolódhattak a világhálózatba, mely több mint 45 millió felhasználónak nyújtott hozzáférést. Ezzel a beruházással az országban elsőként nyílt lehetőség arra, hogy a látogatók könyvtárosok segítsége nélkül, szabadon használják az internetet. Az újonnan nyílt szobában szövegszerkesztő, táblázatkezelő és grafikus programokat is használhattak az érdeklődők. CD-ROM-on olvashatóvá váltak olyan könyvek is, mint például a Károli Gáspár-féle Biblia.

Internetszoba a Baranya Megyei Könyvtárban 1996-ban.
(a kép forrása: Csorba Győző Könyvtár, Helyismereti Gyűjtemény, Dunántúli Napló Fotóarchívum, dnpe19960925la_0301; Új Dunántúli Napló, 1996. szeptember 25., 3.)

1996. november 21-én került sor a Csorba Győző emlékszoba ünnepélyes avatására, emléket állítva ezzel a Kossuth-díjas költőnek, aki nem mellesleg a Baranya Megyei Könyvtárért is sokat tett mint vezető beosztású könyvtáros. Az emlékszoba tárgyi dokumentumai bemutatják a költő teljes életútját. A kiállítás tablókon, tárlókban és vitrinekben vonultatja fel a gazdag életmű részleteit. A fényképeken szüleit, feleségét, leányait és unokáit láthatjuk. Első versei is helyet kaptak a gyűjteményben, valamint kiváló minősítésű érettségi bizonyítványa, egyetemi leckekönyve, doktori diplomája és első megjelent verseskötete. Külön tárló mutatja be kitüntetéseit; a vitrinekben válogatás található a barátok, Lázár Ervin, Weöres Sándor, Bertók László hozzá intézett leveleiből, a könyvszekrényben a neki dedikált művek és a teljes életmű. A fogason kockás felöltője, sálja, sapkája teszi életszerűvé az emlékszobát.

Csorba Győző emlékszoba avatása 1996-ban
(A kép forrása: Csorba Győző Könyvtár, Helyismereti Gyűjtemény, Fotótár)

A nyolcvanas évekbeli költözés után 2010-ben hatalmas változás történt a megyei könyvtár életében. Erről részletesen a Könyvtári Levelező/lap 2010 októberi száma így tájékoztat: „2010-ben Pécs városa elnyerte az Európa Kulturális Fővárosa címet. Amikor e címre benyújtotta a város a pályázatát, a pályázat öt kulcsprojektjének egyike a Pécsi Városi Könyvtárnak és a Baranya Megyei Könyvtárnak új helyen, megújult formában otthont adó tudásközpont kialakítása volt, amely a dél-dunántúli régió egészének nyújtana szolgáltatásokat. A Pécsi Tudományegyetem és annak könyvtárai nem sokkal később csatlakoztak a projekthez. […] Több éves tervezési időszak után az épület építése 2009 nyarán kezdődött meg és 2010 júniusában ért véget… Az épület összesen hét emelet magasságban (és mélységben, hiszen a tömörraktári szint teljes egészében a föld alatt helyezkedik el), és 13 000 négyzetméternyi összterületen helyezkedik el. A Dél-Dunántúli Regionális Tudásközpont és Könyvtáron (DDRKTK) kívül az épületben található még egy 400 fős (kettéosztható) előadóterem, konferenciaterem, könyvesbolt, étterem, több kutatóintézet, valamint a Pécsi Tudományegyetem Központi Hallgatói Irodája is. […] A pécsi tudásközpont nemcsak könyvtár, hanem multifunkcionális kulturális intézmény is. E szándék megvalósulásához a tervezők hatalmas, tágas tereket terveztek – különösen a földszinten és a parkolókhoz és a nyitott teraszhoz kapcsolódó mélyföldszinten – azzal a céllal, hogy az ide betérők egymással találkozhassanak, az itt zajló kulturális, tudományos és ismeretterjesztő előadásokon, programokon részt vegyenek. A látványos és tágas terek különösen alkalmasak arra, hogy a művészek alkotásaikat kiállítsák, a lakosság széles rétegei pedig ezeket megtekintsék.”

A már majdnem kész Tudásközpont egy légi felvételen
(a kép forrása)

Az olvasószolgálat alakulása

A Dunántúli Napló 1962. június 13-i számában Csorba Győző számolt be arról, hogy az olvasókat közel 85 000 kötet várja a megyei könyvtárban, ami „szépirodalmi tevékenységi körén túl ellát bizonyos műszaki funkciókat is…”. A könyvtárnak 14 éven aluli olvasója ugyan nem volt ott, de a mesekönyvek és az ifjúsági regények fontos részét képezték az állománynak, hiszen a beiratkozott szülők hozzájuthattak azokhoz az értékes irodalmi alkotásokhoz, mellyekkel elősegítették gyermekeik olvasóvá nevelését. „Nagy általánosságban elmondható, hogy az olvasók a szépirodalmi könyveket olvassák leginkább…Az érdeklődés középpontjában az útleírások állnak, de nagyon sokan keresik a népszerű természettudományos műveket is. A fejlett pécsi zenei és képzőművészeti életnek megfelelően a művészeti könyvek is nagy érdeklődésre tartanak számot.” Egy 1963 decemberében megjelent cikk a tájékoztató szolgálat működéséről és feladatairól írt összefoglalót. A beérkező kérdések megválaszolásán és az előzetes tájékoztatáson túl egy „különleges tudakozó” is rendelkezésre állt a könyvtárhasználók előtt, ami a bonyolultabb, nehezebben hozzáférhető információkat igyekezett megtalálni beérkezett igény esetén. A könyvtárba ezen felül 450 folyóirat is járt ebben az időben, aminek nagy része idegennyelvű szakfolyóirat volt, ám ezeket csak helyben tudták használni az olvasók.

A nyolcvanas évek elejére a Baranya Megyei Könyvtár szolgáltatásai folyamatosan bővültek. Az évek során fokozatosan növelték a nyitvatartási és kölcsönzési időt, s a beiratkozott olvasók száma is szép lassan emelkedésnek indult. „Szabadpolcokon helyezték el a szépirodalmat, amelyben kedvére böngészhet az olvasó. A kölcsönző helyiség mellett ott a tájékoztató szolgálat, amely egy-egy témához összeállítja a szükséges források listáját. Gyakran keresik fel tanárok, diákok, népművelők egy-egy dolgozat, pályázat elkészítése előtt, s nagy keresettségnek örvend a szolgálat a vetélkedők idején is. […] Tüskés Tibor író ad speciálisan irodalmi szaktájékoztatást. Fontos szerepet tölt be a könyvtár helytörténeti gyűjteménye is, amely részben kölcsönözhető, részben helyben olvasható anyagokból áll…Sokan várják már a Baranya megyei Könyvtár fonotékájának megnyílását is…”

„A Pécshez méltó korszerű bibliotéka” a Dunántúli Napló 1985. december 7-i számában

A kilencvenes évek elején Surján Miklós, a Baranya Megyei Könyvtár akkori igazgatója elmondása alapján a témakutatás egyre szélesedett. Pilinszkytől 400 tételes, a lengyel szépirodalom 1945 utáni hazai jelenlétéről pedig 2000 tételes bibliográfiával rendelkeztek. Felkérésre hasonló összeállításokat készítettek a nemzetiségi kérdés, a történelem vagy a népi építészet témakörében is. Azt is kiemelte, hogy egy év alatt megduplázódott azok száma, akik szakmai tájékozódás céljából keresték fel az olvasószolgálatot.

A helyismereti gyűjtemény története

A Baranya Könyvtár megalakításának tervéről a Dunántúli Napló egy 1965. januári számában írt tájékoztató jelleggel. „Tulajdonképpen nem külön könyvtárról van szó, hanem arról, hogy a Baranya megyére és Pécsre vonatkozó különböző műveket különválasztják a többitől.” A gyűjtemény kialakításának célja, hogy a hagyománygyűjtő közösségeken túl a különböző szerzők, illetve szervezetek is hozzájussanak a forrásművekhez, valamint gyorsabbá váljon a megye és a város népszerűsítése is. Még ebben az évben egy tanácsai határozat értelmében Baranya Könyvtár névvel megalakult a helyismereti gyűjtemény, mely ekkorra elérte az 1100 kötetet, olyan ritkaságokkal, mint Papanek György, egykori olasz plébános 1785-ben kiadott Geographica descriptio comitatus Baraniensis című helytörténeti munkája, a Pécsi Főgymnasium irodalmi kör 1875. évi évkönyve, Sirisaka Andor pécsi tanító 1886-ban megjelent A babonáról című műve. A könyvek mellett nagy mennyiségű folyóirat és napilap is rendelkezésére állt a helyismerettel foglalkozó olvasóknak, kutatóknak. 1968-ban az állomány már 2400 kötet könyvet, 500 évfolyamnyi folyóiratot és hírlapot, 15 000 aprónyomtatványt, 1500 képet, 50 térképet s mintegy 500 kötet iskolai értesítőt számlált. „Az aprónyomtatvány-gyűjtemény 1958 óta tartalmazza a különféle helyi vonatkozású plakátokat, gyászjelentéseket, meghívókat, hivatali nyomtatványokat. A képgyűjteményt alig 3 esztendeje kezdték szervezni, de máris jónéhány különleges dokumentum került a könyvtár birtokába: levelezőlapok a múlt század végéről pécsi és baranyai részletekkel…”

Surján Miklós cikke, mely a Dunántúli Napló 1969. július 13-i számában jelent meg, remekül foglalta össze a Pécs-Baranya Könyvtár célját: összegyűjteni – lehetőleg teljességgel – mindazokat a nyomtatott dokumentumokat, melyek az elmúlt évszázadok és a közelmúlt baranyai-pécsi eseményeiről tájékoztatnak, a megye életére vonatkoznak. „Szinte teljességgel megtalálható minden 1952 után, tehát a Megyei Könyvtár létrehozása óta megjelent helyi vonatkozású könyv, függetlenül attól, hogy kereskedelmi forgalomba került-e vagy sem.” Egy 1977. januári cikkben pedig a mikrofilm gyűjtemény fontosságáról fogalmazta meg a következőket: „Forradalmasítja a könyvtári tárolást és kölcsönzést, hogy mikrofilm-kollekciók készülnek egy-egy régi könyvről vagy hiányosan fellelhető újságról. Az értékes könyv vagy folyóiratritkaság helyett a filmet kapja meg olvasótermi használatra az érdeklődő, így megkímélhetjük a régi értékes nyomdatermékeket.”

Egy digitalizált mikrofilm oldal (fél újságoldal) a Fünfkirchner Zeitung, német nyelvű folyóirat első, 1870. május 1-jei számából
(A kép forrása: Csorba Győző Könyvtár, Helyismereti Gyűjtemény, Folyóirattár)

„Vétek lenne kidobni” – ezzel az alcímmel jelent meg az az 1979 áprilisi cikk, ami arra hívta fel a város és a megye lakóinak figyelmét, hogy az otthonukban fellelhető régi plakátok, újságok, röplapok vagy a megye falvairól, tájairól készült képeslapok a könyvtár helyismereti gyűjteménye számára igen értékes történelmi, kulturális dokumentumok, így azokat a könyvtár szakemberei bármikor szívesen átveszik, megvásárolják. A Baranya Megyei Könyvtár gyűjtőkörébe tartoztak az 1955 előtti pécsi és baranyai kiadványok és mindennemű Baranyában készült nyomtatvány, amely 1900 előttről származott. „A díszes kötésű, szép könyveket ma már mindenütt megőrzik a családok, de a régi nyomtatványokat, újságokat nemigen tekintik értéknek, pedig talán azok tanúskodnak igazán a korról, a városról, a régi életről.”  

1986 áprilisában új szolgáltatás bevezetéséről tájékoztatta a lakosságot a Dunántúli Napló. A helyi vonatkozású pécsi, baranyai filmek videókazettán való rögzítését és ezeknek az anyagoknak a rendelkezésre bocsátását indította el a Baranya Megyei Könyvtár helyismereti részlege. „A könyvtárnak kétirányú a célja ezzel az anyaggal. Egyrészt archiválja a megye embereit, tájait, eseményeit bemutató információkat, másrészt ugyanezt az anyagot az egyes emberek rendelkezésére is adja tudományos munka, új ismeretek megszerzése céljából. […] Az olvasottak alapján egyre bizonyosabbá válik, hogy az újabb és újabb technikák megjelenésével már csak néhány helyen beszélhetünk klasszikus értelemben vett könyvtárakról. A könyvkölcsönzés mellett fellépő és egyre sokasodó hasznos szolgáltatások a közéletben és a tudományban egyaránt felhasználható információk tárává is teszik ezeket az intézményeket.” Ebből a korai periódusból származó videófelvétel digitalizált változata Sikondán készült 1986-ban, s könyvtárunk Youtube-csatornáján elérhető.

1985-től már három főfoglalkozású könyvtáros dolgozott a helyismereti gyűjteményben, melynek állománya ekkor: 14 000 könyv, 123 kurrens folyóirat és 1100 féle baranyai, pécsi hírlap, folyóirat, 60 000 aprónyomtatvány, 8200 fénykép megyei településekről és Pécsről, 128 pécsi újságról mikrofilm gyűjtemény. A feladatok között szerepelt minden történelmi Baranyára vonatkozó adat összegyűjtése, a baranyai személyiségekkel és a baranyai nyomdákban készült könyvekkel kapcsolatos információk rendszerezése. 1998-ig ezeket hagyományos úton, később pedig elektronikusan is feldolgozták. 1920-tól kezdődően kigyűjtötték a pécsi újságokból a fontosabb cikkeket; 1960-tól pedig az országos sajtó baranyai cikkeit is. Ez mintegy 100 000 bibliográfiai tételt jelentett, ami cédulákon szerepelt, és emellett 28 000 tétel elektronikusan is hozzáférhető volt. A baranyai történesekből is létrehoztak egy olyan eseményt, ami a 20. századból igen sok esemény dátummal, témával, helyszínnel tartalmazott; összesen 18-20 ezer eseményt, rendezvényt regisztráltak. 1997 óta folyt a Baranya megyei kisebbségekre vonatkozó irodalom, folyóirat-cikk, könyvek rögzítése. Az elektronikus életrajzi katalógusban 6500 baranyai személyiség szerepelt ekkor, s megkezdődött a régi sajtótermékek digitalizálása is. Elindítottak egy ún. szétsugárzó tájékoztatást, és heti rendszerességgel adtak ki egy tájékoztatót a magyar hírlapokban és folyóiratokban megjelent pécsi és baranyai vonatkozású cikkekről, tanulmányokról; ez utóbbi szolgáltatás húsz éve működött már. 1997 óta pedig havonként tájékoztatták egy kiadványban az érdeklődőket a baranyai kisebbségekről megjelent cikkekről, tanulmányokról.

A Dunántúli Napló 2011. április 27-ei száma a digitalizáció jelentőségére hívta fel a figyelmet, amit a helytörténeti könyvtárosok 2007 óta lelkiismeretes munkával végeztek a gyűjtemény állományában. Az addig digitalizált dokumentumok száma így alakult: 6009 cikk, 1200 képeslap, 7230 mikrofilm kép. Az intézmény ekkori vezetője, Szabolcsiné Orosz Hajnalka elmondta, hogy 2011-től újabb, nagyléptékű vállalkozás várható: „Terveink szerint elindítjuk a Baranyai DigiTár projektet. A fejlesztés alapvető célkitűzése, hogy a megyében létrejövő közművelődési és közgyűjteményi értékek a Tudásközpontban helyben kereshetőek, kutathatóak, illetve a hatályos jogszabályoknak megfelelően hozzáférhetőek legyenek. […] Baranyai Digitár három fő gyűjtőköre: a Baranyai Ki Kicsoda, vagyis a Baranya megyében élő neves személyiségek életrajzi adatai; a Baranya Aranya, amiben rendezvények, programok, fesztiválok dokumentálása folyik; illetve a MédiaDigiTár, a megyében működő mintegy 20 médiumnál található audiovizuális dokumentumok digitalizálása, feldolgozása analóg és digitális kazettákról, korongokról vagy éppen még filmtekercsekről is.” A Baranyai Digitár napjainkra megvalósult a könyvtári belső terminálon könyvek, folyóiratok, képek, videóanyagok egész sora érhető el, s remélhetőleg egyre több a könyvtár online-felületein is elérhető lesz. A Baranyai neves személyek adatbázisban több mint 5200 életrajzi adat férhető hozzá az interneten, s az eseménytár 1994-től 2018-ig rögzít számos baranyai eseményt. A Baranyai Digitár oldalán félezer oldalas bibliográfia érhető el „Nemzetiségek Baranyában. Válogatás a Baranya megyei nemzetiségekkel foglalkozó sajtóközleményekből, cikkekből, könyvekből” címmel, mely 2008-tól nyújt alapvető segítséget a nemzetiségeket érintő helytörténeti kutatásokhoz.

A zenei gyűjtemény megalakulása és fejlődése

Annak ellenére, hogy a zenei részleg létrehozásának első lépései már 1976-ban megtörténtek hanglemezek vásárlásával és főállású zenei könyvtáros alkalmazásával, hivatalosan csak 1981. április 2-án került sor a megnyitóra. A gyűjtemény célja a város kulturális életének gazdagítása, a zeneirodalom jelentős alkotásainak hozzáférhetővé tétele volt. Ekkor a könyvtár a következő zenei szolgáltatásokat nyújtotta a zenekedvelő olvasók és látogatók számára: egyéni és csoportos zenehallgatás; kotta, folyóirat és kézikönyv helyben használata; szaktájékoztatás; zeneművek másolása oktatási és közművelődési intézmények számára.

1981 végén a gyűjtemény összesen 3802 dokumentumot számlált, melyben hangzó dokumentumok, kották és partitúrák, zenei folyóiratok és kézikönyvek voltak. Gyűjtőköri szempontból igen változatos volt az állomány, ami legnagyobb részt komolyzenei lemezekből állt; ezen felül népzenei felvételek, jazz lemezek, mozgalmi dalok és indulók tartoztak a gyűjteménybe. A könnyűzenei felvételek csupán a legkiválóbb előadókra korlátozódtak, illetve olyanokra, akiknek lemezeit a látogatók kifejezetten kérték. A nem zenei tárgyú hangfelvételek (irodalmi, történelmi és ismeretterjesztő művek, nyelvleckék) gyűjtése is ennek a részlegnek a feladata volt. 1978 óta kötelespéldányként a könyvtár megkapta az összes Magyarországon kiadott kottát és zenei könyvet, így a kottagyűjteménynek ez adta az alapját. Ezt bővítették külföldi kottákkal és partitúrákkal, ami a zenészek számára különösen hasznosnak bizonyult.

A Zeneműtárban egyszerre 12 fő tudott egyidőben hanganyagot hallgatni, s bármelyik ülőhelyről lehetőség volt a hat lemezjátszó, az egy-egy szalagos és kazettás magnetofon és a sztereó rádió programjába belehallgatni. A statisztikákból kiderült, hogy a szolgáltatást igénybe vevők közel háromnegyede komolyzenei felvételt hallgatott, körülbelül 9 % jazzt, és ennél valamivel kevesebben választották a könnyűzenét. A következő években látványosan fejlődött a zenei részleg és szolgáltatásai. Az állomány 1985-re megkétszereződött. A hangzó állomány átmásolásának lehetősége díjazás ellenében megnyílt az egyéni látogatók számára is. 1982-ben Hi-Fi szaktanácsadást vezettek be, amire havi egy alkalommal volt lehetőség; szakmai és technikai segítséget nyújtott a megye többi zenei részlege számára is (Szentlőrincen, Mohácson). 1988-ra nyilvánvalóvá vált, hogy a további fejlődés érdekében új helyre kell költöztetni a részleget, hogy a növekvő látogatói igényeket maradéktalanul ki lehessen elégíteni.

Egy lelkes hanglemez-hallgató a Baranya Megyei Könyvtár Zeneműtárában
(A kép forrása: Csorba Győző Könyvtár, Helyismereti Gyűjtemény, Dunántúli Napló Fotóarchívum,
Új Dunántúli Napló, 1995. január 3., 1.)

1989-ben megtörtént a Zeneműtár másik épületbe való áthelyezése. A költözés sok újdonságot hozott magával: a zenehallgató helyek száma megduplázódott (12-ről 24-re), a válaszható lejátszó készülékek száma is növekedett. Ennél is jelentősebb újdonságnak számított a hangzódokumentumok (hanglemezek, kazetták, CD-k) kölcsönzésének bevezetése. 1990-től a szolgáltatások sorát a zenei videókazetták kölcsönzése is bővítette, többek között opera- és balettelőadások (Diótörő, Hattyúk tava, Nibelung gyűrűje-ciklus stb.) felvételei szerepeltek a gyűjteményben. A fénymásolási szolgáltatást igénybe vevők kérései széles palettán mozogtak: dalszövegeket, kottagyűjtemény részleteit, hanglemezborítókat, szakcikkeket egyaránt igényeltek a könyvtárhasználók.

A Baranya Megyei Könyvtár Zeneműtára az Apáca utcai épületben
(A kép forrása: Csorba Győző Könyvtár, Helyismereti Gyűjtemény, Fotótár)

Az 1990-es évek második felében a látogatók és a kölcsönzött dokumentumok száma is azt bizonyítja, hogy a Zeneműtár nagy népszerűségre tett szert. 1999-től a szerzői jogi törvény miatt se kottát, se hangzó dokumentumot nem lehetett másolni, így a látogatók száma és a helyben hallgatott dokumentumok igénye is jelentősen csökkent. Az olvasók megtartása érdekében a zenei dokumentumok kölcsönzését ingyenessé tették, és sok, korábban nem kölcsönözhető CD-t és kazettát ki lehetett kölcsönözni.

A 2000-es évektől több nehézséggel szembe kellett nézni (könyvtárosi létszám csökkenése, pénzügyi források elvonása, forgalom csökkenése). A nehézségek ellenére sikeres programokat és kiállításokat szerveztek, többek között Giuseppe Verdi halálának 100. és Bartók Béla születésének 120. évfordulójára. 2003-től zenei DVD-k kölcsönzésére nyílt meg a lehetőség. 2004-ben „gyermek zeneműtárat” alakítottak ki, 2005-ben pedig új szolgáltatásként az irodalmi hanglemezek és a hangzó melléklettel rendelkező nyelvkönyvek is a Zeneműtárba kerültek. Ugyanebben az évben nagy sikerű konferenciát tartottak Zene és terápia címmel. 2006-tól kigyűjtötték, és a kölcsönözhető dokumentumok köréből is kivették a pécsi és baranyai vonatkozású hangzó dokumentumokat. A kiválogatott állomány a Baranyai Zenei Archív nevet kapta. Az állomány ezekben az években értékes kotta- és könyvgyűjteményekkel gyarapodott: például Manchesterből a Zenei Könyvtárak Nemzetközi szövetségétől 25 db klasszikus zenei albummal, Joseph Haydn CD összkiadásával halálának 200. évfordulója alkalmából.

2010-ben az Európa Kulturális Fővárosa programsorozat egyik legfőbb projektjeként épült meg a Tudásközpont, ahol a Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtára és a Csorba Győző Könyvtár egy épületbe költözésére került sor. Az intézmények integrációja a Zeneműtár szempontjából is sok változást hozott. 2011-ben az átszervezések következtében átkerült a Művészetek Háza könyvtárának könyvei, kottái és értékes CD-re, kazettára archivált hangfelvételei. Ugyanezt történt a Megyei Művelődési Központ hanglemezeivel és könyveivel is. 2012-ben Bertók László költő hanglemezeit, H. Nagy Zsuzsanna hegedűtanárnő értékes kottagyűjteményét adományozta a könyvtárnak. 2012-ben üzembe helyeztek két új digitalizáló lemezjátszót is, így megkezdődhetett a tervszerű és folyamatos digitalizálás.

A Zeneműtár már nyugalmazott vezetője, Szabó Ferencné írta a Könyvtári Levelező/lap 2011 szeptemberi számában a következőket: „Az új épület változásokat hozott magával. A kényelmes parkolási lehetőség, a szombati és vasárnapi hosszú nyitvatartás meghozta a családok könyvtárlátogatási kedvét…Valóban elmondhatjuk magunkról, hogy közösségi színtér lettünk…”   

(Az ifjúsági- és gyermekkönyvtári részleg történetét itt nem tárgyaljuk, mert az 1960-tól a városi hálózathoz tartozott.)

Zárógondolatok

Összegzésként megállapíthatjuk, hogy a megyei könyvtár megalakulása óta nagy változásokon ment keresztül, többször terjeszkedett vagy megújult, míg végül a huszonegyedik századi elvárásoknak megfelelő épületben, a Tudásközpontban kapott helyet. Részlegei (olvasószolgálat, helytörténet, zenei részleg) is folyamatos változásokon és fejlesztéseken mentek keresztül annak érdekében, hogy mára az olvasók széles körének igényeit kielégíthesse, s olyan magas színvonalú szolgáltatásokat nyújtó intézménnyé válhasson, ami a lakosság kulturális életében fontos szerepet tölt be.

Írta: Milánkovics-Steiner Kitti

Felhasznált irodalom:

Csorba Győző emlékszoba a Baranya Megyei Könyvtárban In: Könyvtári Levelező/Lap 1997. jan. p. 30.

Dunántúli Napló (a későbbiekben DN), 1956. dec. 2. p. 4., Terjeszkedik a Megyei Könyvtár : Állandó kiállítási helyiség létesül : Helyén marad a TIT és az MTESZ az MSZT épületében

DN, 1962. jún. 30. p.3., Kétmillió forintot fordítottak a Baranya Megyei Könyvtár bővítésére, felújítására

DN, 1963. szept. 5. p. 5., Olvasótermet avat a Megyei Könyvtár

DN 1963. dec. 19. p. 3., Új típusú könyvtár

DN 1965. jan. 12. p. 2., Megalakult a Baranya könyvtár

DN 1968. dec. 10. p. 3., Könyvtár a könyvtárban : 2400 könyv megyénkről

DN 1975. okt. 24. p. 1., Megnyílt a felújított Megyei Könyvtár

DN 1991. jún. 18. p. 7., Kincs, ami nincs : A megyei könyvtár az információközvetítésben

Dunántúli Napló, 1996. 09. 25. p. 3., Internet-szoba a megyei könyvtárban

F. Dárdai Ágnes: Elkészült a Dél-Dunántúli Regionális Tudásközpont és Könyvtár In: Könyvtári Levelező/lap 2010. október p- 9-12.

Ésik Szabolcs: Az egyetemes és magyar zenei könyvtárügy fejlődésének, valamint egy modern zenei könyvtár, a pécsi Tudásközpont Zeneműtára fejlődésének és működésének bemutatása (szakdolgozat), Pécs, 2014.

Galgóczi Ferenc: A könyvek birodalma : Hogyan tart lépést a megyei könyvtár az olvasók egyre növekvő igényeivel In: DN 1962. jún. 13. p. 5.

Gállos Orsolya: Bővülő szolgáltatások a Megyei Könyvtárban : Szépirodalmi böngésző, irodalmi szaktájékoztatás : Hosszabb nyitvatartás In: DN 1980. jan. 4. p. 2.

Gállos Orsolya: Három szint az olvasók szolgálatában : Pécshez méltó korszerű bibliotéka (2. fotó forrása) In: DN 1985. dec. 7. p. 8.

Gállos Orsolya: Helytörténeti gyűjtemény a Megyei Könyvtárban : Bárki előtt nyitva áll In: DN 1977. jan. 26. p. 3.

Gállos Orsolya: Korszerű olvasószolgálat három szinten : Új szárnnyal bővült a Megyei Könyvtár, In: DN 1985. nov. 29. p. 1.

Gállos Orsolya: Vétek lenne kidobni : Régi könyveket, iratokat vár a Megyei Könyvtár In: DN 1979. ápr. 21. p. 3.

Kőhalmi Endre: Kábel-tv a belvárosban : A Megyei Könyvtár új videó-szolgáltatása In: DN 1986. ápr. 23. p. 3.

Méhes Károly: Digitalizálódó helytörténet a Tudásközpontban In: Új DN. 2011. ápr. 27. p. 5.

Surján Miklós: Honismeret a könyvtárban In: Honismeret, 2005. 4. sz., p. 32-35.

Surján Miklós: Huszonhatezer nyomtatott dokumentum : A Baranya Megyei  Könyvtár Helyismereti gyűjteményéről In: DN 1969. júl. 13. p. 5.

Szabó Ferencné: Zene és műveltség a változások tükrében : Harmincéves a Csorba Győző Megyei és Városi Könyvtár zeneműtára In: Könyvtári Levelező/lap szeptember, 19. p.