Skip to content

Menekülés

Jonas Poher Rasmussen dán filmrendező nem hétköznapi dologra vállalkozott. Egy lerágott csontnak számító témához nyúlt, az emigrációhoz, ám dokumentumfilmjét animációs formában készítette el. Néhány helyen használt csak archív „élőszereplős” inzerteket. A végerdemény valami egészen újszerű alkotás lett, amelyben egy afgán férfi, Amin meséli el szökésének, menekülésének hosszan húzódó történetét, egészen gyerekkorától kezdődően napjainkig. Zavarba ejtően bensőséges, ahogy az interjú során megnyílik a kezdetben zárkózott férfi, így sikerül igazán közel hozni az emberhez odüsszeiáját, és gyakorlatilag bárki számára átélhetővé válik megpróbáltatásokkal teli útja Kabultól Moszkván és Isztambulon át egészen Koppenhágáig.

Már a film kezdetén sem egyszerű a helyzete: egészen fiatalon ráeszmél, hogy a férfiakhoz vonzódik. Afganisztánban viszont „nincs homoszexualitás”, így ő is titokban tartja másságát. Legalábbis úgy hiszi, senki se tudja titkát….   

Apja eltűnése után kezdődik szökése: anyjával és testvéreivel együtt hagyják el Kabult. Jó darabig Moszkvában kell titokban egy lakótelepi lakásban tartózkodniuk, ahol mexikói szappanoperák nézésével telnek napjaik. A film remekül ábrázolja a 80-as évek orosz fővárosát, ahonnan a korrupt rendőrök miatt többszöri próbálkozás után tud csak tovább utazni Amin, családjától teljesen elszakadva. Magára marad. A terv szerint Svédországban kéne kikötnie, ám ő Isztambulon keresztül a dán fővárosba, Koppenhágába érkezik meg. Az embercsempész szigorúan megtiltja neki, hogy bárkinek is meséljen családjáról. Hazudnia kell még hosszú éveken keresztül velük kapcsolatban. A filmben látható megrázó interjú az első alkalom, hogy nyíltan el tudja mondani, mi is történt vele és családjával. A film az afgán férfi menekülése mellett felnövését, felnőtté válását is bemutatja, illetve koppenhágai életébe is bepillantást enged, ahol megismerhetjük társát (ma már férje), akivel közös életüket tervezik, egy dán férfit.

Meglepő módon a rendhagyó filmes megközelítésnek, az animációnak köszönhetően válik Amin története még élőbbé, igazibbá. A szuggesztív képi világ, az atmoszférikus zenék és a remek játékfilmszerű dramaturgia meditatív élményt nyújtva szívja magába nézőjét a filmbe. Szinte együtt pulzál az ember Aminnal, legyen szó akár meneküléséről – mely során nem kevés félelmetes, életveszélyes élményben lesz része –, akár koppenhágai életéről, vagy ahogy nem kis bátorságot tanúsítva megnyílik riportere előtt – életében először. Az autentikus archív inzertek frappánsak, és emlékeztetnek rá, hogy itt minden valóságos, ez pontosan az a világ, amiben élünk mindannyian.

Meggyőződésem, hogy Rasmussen filmje képes bárkiben empátiát ébreszteni, csak egy kis nyitottság kell a szokatlan műfajra. Az élmény, amit kapunk, felemelő és lehengerlően élvezetes. A 2022-es Oscar gálán három kategóriában is versenyben van a Menekülés című film. A legjobb dokumentumfilm, legjobb nemzetközi film, legjobb animációs film szekcióiban lehet érte szorítani. Március 10. óta látható a pécsi Apolló moziban is.

Írta: Harangi István

Kritikák: HVG, Filmtekercs.hu

Képek forrása: © Flee movie