Skip to content

A „tengeri fürdőzés teljes illúziója” Pécsett – 86 éves a pécsi Hullámfürdő

86 évvel ezelőtt, 1935. június 9-én nyílt meg ünnepélyes keretek között a Hullámfürdő, mely napjainkban is kedvelt menedéket jelent a nyári hőség idején a város lakóinak és a látogatóknak. Pécs karakteres strandjának történetét a kezdetektől az 1990-es évekig tekintjük át.

A strandfürdő területén már az 1864. évi várostérkép szerint is uszoda állt, melyet Madarász András vasgyáros létesített. A területen fakadtak az ún. Madarász-források, amelynek mocsaras környezetében volt a Vasfürdő (Eisenbad). Az 1918 utáni Szigeti külvárosi Aidinger és Ráth (ma József Attila) utcák kiépítését a nyomvonal közepén lévő Vasfürdő akadályozta, ezért emeletét 1923-ban, a teljes épületet pedig az évtized végén lebontották. A helyén épült egy háromemeletes, lengőfolyosós bérház. Miután Maléter László ügyvéd megvásárolta a Madarász uszodát, hitelből ötvenméteresre korszerűsítette a medencét (nyitóképünk), a területet pedig drávai homokkal szórták be. A tömegöltöző helyett ekkor vezették be a deszka oldalfalakkal ellátott öltözőket, összesen 45 kabint alakítottak ki. 1928-ban egy érzékletes életkép számol be arról, milyen is volt a strandélet a fürdőben: „A divatos dresszek sorozata igazolja azt a feltevést, hogy a Maléter-fürdő hölgyközönsége Pécsett is tartja azt a divatot, amelyet Deauville számára kreálnak a párisi szalonokban. Csupa ízléses holmi látható itt, egész sora a szép keppeknek és valóságos fürdősapka szenzációk. Újabban már bevonult a magassarkú fürdőcipő is, amit éppen frissiben találtak ki a divat irányitói a régi alacsonysarkú fürdőcipő helyett, hogy a lábnak a strandon is biztosítsák azt a szép vonalat, amit állítólag csak a magassarkú cipő tud megadni. Ez a cipő a nyár divat szenzációja s csakugyan, mintha megjelenése óta a gavallérok szeme sűrűbben keresné fel a karcsú lábakat. A vendéglő terraszán valóságos tolongás. Nagy a keletje a kisüveg sörnek, de emellett valóságos jégbehűtött-szóda kultusz is tapasztalható. Egy karcsú, fiatal leány, szenzációsan feszülő trikóval, több mint csinos teremtés, boldogan sóhajt fel egy pohár jégbehűtött szóda közben: Istenem, de jó hideg! Hiába, ez az egyetlen helye a városnak, ahol még ki lehet tartani.” 1929. június 2-án országos úszóversenyt rendeztek itt, ahol a későbbi híres úszó-vízilabdázó, olimpikon, Abay Nemes Oszkár mutatkozott be. Helyismereti Gyűjteményünk Fotótárában az uszoda első ábrázolásán 1930 körül látható a Maléter fürdő.

Maléter strandfürdő (Csorba Győző Könyvtár, Helyismereti Gyűjtemény, Fotótár)

1930-ban a vízkérdés okozott gondot a strandnak: „Mert Maléter dr. hiába áldoz, hiába költ, csak addig a határig van ennek látszatja, amíg a vízkérdéshez nem ér. Mert ez már az a terület, amelyen a város intézkedik. A város pedig úgy intézkedik, hogy ötödnapja nem ad vizet a Maléter-strandnak, tegyük mindjárt hozzá: a tulajdonát képező Balokányi-uszodának sem. De azt is tegyük hozzá: tudjuk, nem a város hanyagságán, vagy nemtörődömségén múlik ez. Nincs víz, takarékoskodni kell a vízzel. Takarékoskodni kell, de annak is van határa. Egy 60 ezer lakosú városnak, amelynek nincs szabad vize, amelyben a lakosság kizárólag két nyári fürdőjére van utalva, nem szabad tékozlásnak tekinteni, ha azt a két medencét, legalább két hetenként megtöltik tiszta-vízzel. Ez múlhatatlanul szükséges és hisszük, hogy belátva ezt, a város igyekezni is fog a lakosságnak ezt a nagyfontosságú igényességét kielégíteni.” Mikor 1932-ben melegvíz után kutatott a város a strandfürdők vízkérdésének megoldása érdekében, a Maléter strand esetében 1200 köbméternyi szükséges vízmennyiséget állapítottak meg. 1933-ban egy tudósítás az alábbi lesújtó anyagi körülményekről tájékoztatta a Pécsi Napló olvasóit: „A strand forrásvize azelőtt még valahogy kielégítően szolgálta a medencét, de újabban valamit csináltak vele és alig lehetséges vele 5 nap alatt újból megtölteni a medencét. A város csak pénzért ad vízvezetéki vizet és cca 400 pengőbe kerül az egyszeri megtöltés. Ha szigorúan vesszük, 3-naponta kellene újból tölteni és mindig estétől reggelig elvégezni a töltés munkáját. De ez egy hét alatt ezer pengő vízköltséget tenne ki (ezen a város szép hasznot is látna, t. i. a vízművek).” A probléma nyilvánosságra hozatala értő fülekre talált a városnál, ugyanis a Maléter-fürdő 1934-ben megkezdődött modernizálását, a Népfürdő támasztotta verseny mellett a vízdíjnak a város részéről történt mérséklése tette lehetővé.

A pécsi Hullámfürdő egy 1940-es évekből származó képeslapon
(Csorba Győző Könyvtár, Helyismereti Gyűjtemény, Fotótár)

1935-ben már új tulajdonosról szól a helyi sajtó, a Baranyai Ipari és Kereskedelmi Részvénytársaság igen tekintélyes, 70.000 pengős befektetéseként mutatja be a Hullámfürdő fejlesztését. A vízkérdést 27 méteres artézi kút fúrásával oldották meg, a területet pedig angolparkká alakították. A modernizálás fontos eleme volt az a gépészeti újítás, ami „strandfürdőből hullámfürdővé avanzsálta” a strandot, ugyanis azt az országban harmadikként (vidéken elsőként) hullámgépezettel szerelték föl. A hullámokat egy egyszerű megoldással dolgozó gép állította elő: két, vízszint alatti üregből egy-egy fémlemez préseli ki felváltva a vizet. Neve ekkor változott Hullámfürdőre. 1935. pünkösd vasárnapján nyitotta meg kapuit Pécs új idegenforgalmi attrakciója, a Hullámfürdő. Így mutatta be az új strandot a korabeli Dunántúl: „A hullámfürdő a Ráth-utcai strandon épült fel óriási költséggel s ugyanakkor új köntösbe öltöztették az egész strandot, amelyet most pompás gyeppázsit környékez. Mindenütt virág óriási Zsolnay-majolika vázakban dísznövények pompáznak, ragyogó tisztaság, két új artézi kút, amely egymaga hetenkint friss, tiszta vízzel látja el a Hullámfürdőt, ez a kép fogadja a restaurált strandon szemlélődő nézőt. Pénteken volt a Hullámfürdő bemutatója. A szivattyúrendszerű fürdőben kétméteres hullámok keltik a tengeri fürdés teljes illúzióját. A kristálytiszta víz habbá porzódva verődik szét a partfalakon, mialatt fürdőzők kacagó-sikoltó serege élvezi őszinte gyönyörűséggel ezt a valóban kellemes szórakozást, amelyet ragyogóan tiszta és kellemes környezetben nyújt közönségének a fürdő. A hullámfürdő épületét és a fürdő átalakítását Szabó Vilmos gondnok útmutatásai alapján Hoffmann László építész tervezte, míg a gépi berendezést a pécsi Sopianae gépgyár szállította. […] A Ráth-utcai Hullámfürdő bizonnyal beváltja a hozzáfűzött várakozásokat s még bizonyosabb, hogy jelentős sikere erőteljes tempóban járul majd a város idegenforgalmának növeléséhez.”

Az uszoda egyik medencéjét kimondottan a sportolóknak alakíttatták át. Ezt az áldozatkészséget kívánta honorálni a Pécsi Atlétikai Klub, amikor évadnyitó úszóversenyét a megnyitóra, 1935. június 9-ére tervezte. Az 1940-es évek képeslapjain már a város nevezetességeként jelenik meg a pécsi Hullámfürdő. 1942-ben az alábbi szlogen hirdette a strandot: „TENGERPART messze van, HULLÁMFÜRDŐ Pécsett van.”

A Hullámfürdő részletei egy 1948-ban postára adott képeslapon.
(Csorba Győző Könyvtár, Helyismereti Gyűjtemény, Tóth Tibor Endre pécsi képeslap gyűjteménye)

A II. világháború után kezdetben a fürdőben, ill. vendéglátóipari egységeiben rendezett bálok, táncestélyek híre lepte el a helyi sajtót. 1949-ben félárra leszállított jegyárakkal igyekeztek a fürdő forgalmát fellendíteni. Az ötvenes években nem volt zavartalan a fürdő működése, 1957-ben vízhiány miatt késlekedtek a nyitással, míg 1959-ben hírértéke volt, hogy abban az évben üzemelni fog a hullámmedence (tehát feltehetően korábban az sem működött). 1961-ben a fürdő területének – mintegy 9 ezer négyzetméterrel történő – bővítéséről, korszerűsítéséről (új fertőtlenítő berendezés, új padok) számol be a helyi napilap. Kánikula idején viszont ez sem volt igazán elegendő, elkerülhetetlen volt a tumultus és zsúfoltság, 1961-ben a Dunántúli Napló tudósítása szerint 82 ezren keresték fel a fürdőt. Emiatt 1962-ben újabb építkezéseket, fejlesztéseket terveztek a fürdőben. Bár nyárra nem készült el az új, 50 m-es versenymedence (melyet később kritikák is értek), mégis előfordult, hogy napi rekordként 2680-an keresték fel a fürdőt. 1963-ban csak júliusban tudott megnyitni a fürdő (egyébként megfelelő időjárás esetén már júniusban kinyitott, s augusztus végéig, szeptember elejéig üzemelt), mely nagy terhet rótt az egyedül működő Balokányra, arról cikkezett a helyi sajtó, hogy nem elég egyetlen fürdő a város lakosságának.

A Hullámfürdő egy az 1960-as évekből származó képeslapon
(Csorba Győző Könyvtár, Helyismereti Gyűjtemény, Tóth Tibor Endre pécsi képeslap gyűjteménye)

1964-ben még a fürdőruhabérlés is a fürdő szolgáltatási közé tartozott. Ekkor a látogatók napi száma már meghaladta a 3000 főt is, pedig a hullámmedence nem is működött, a berendezés felújítása csak 1965-re készült el. Az 1968-ban a nyári szezonban megnyíló, ismételten átalakított Hullámfürdő immár reggel 6 órától várta a munka előtt úszni vágyó közönségét, de a hullámkeltő gépezet épületét ismét javítani kellett. Részben emiatt 9 évig nem üzemelt a hullámoztató medence.

A Hullámfürdő egy 1960-as évekből származó képeslapon
(Csorba Győző Könyvtár, Helyismereti Gyűjtemény, Fotótár)

1971-ben a fürdő üzemeltetésének nehézségeibe engedett bepillantást a Dunántúli Napló, a hullámoztató berendezés várható javításának kérdése során: „[…] elég nehéz helyzetben vagyunk az ügy anyagi oldalát illetően. Egyrészt nem csak magát a hullámkeltőt az épületével együtt kellene egy kicsit megreparálni, hanem ráférne már ez a medencére is.  Régi már, körlépcsője sok balesetet okozott, s egy esetben a hullám úgy odavágott egy gyermeket a lépcső éléhez, hogy a szerencsétlen meghalt. Ez intő volt a továbbiakra nézve. Másrészt el kell mondanom, hogy a fürdők intézménye egyáltalán nem rentábilis — évente másfélmilliós ráfizetéssel dolgozunk.”

Áll a sátor a Hullámfürdőben. Erb János felvétele.
(Csorba Győző Könyvtár, Helyismereti Gyűjtemény, Dunántúli Napló Fotóarchívum)

Időközben felmerült a fedett medence igénye is. Az 1973-as IV. Pécsi Ipari Vásár után, az ott használt egyik sátrat a Hullámfürdő egyik medencéje felett tervezték felállítani, azonban ebből ősszel sem lett semmi, sőt 1974 őszére ígérték a hatmilliós beruházás elkészülését. Végül 1974. december végén adták át a nagyközönségnek a műanyag, felfújható sátorral bevont nagymedencét: „A most felállított építmény a legnagyobb méretű Graboplast sátortető jelenleg az országban. Alapterülete 74×32 méter, csúcsmagassága 9 méter. Kilenc egységből van összefűzve, ebből hét a tetőrészt alkotó, kettő pedig az úgynevezett végelzáró. A sátor összsúlya 42 mázsa. A kifeszítéshez szükséges légnyomást három ventillátor állítja elő, további három pedig a biztonság; tartalék. Vízszintes állásból 17 perc alatt felfújható a tető.” A fedett, télen is használható sportmedence a városi úszó- és vízilabdasport fejlődése szempontjából – az egész éves edzéslehetőségek miatt – hatalmas előrelépést jelentett.

Megnyílt a pécsi Hullámfürdő (1975)
(Csorba Győző Könyvtár, Helyismereti Gyűjtemény, Dunántúli Napló Fotóarchívum)

A további korszerűsítés és fejlesztés keretében 1975-ben adták át az első (330 köbméter/óra kapacitású) vízforgatós medencét, s ismét üzembe állt a hullámmedence is, s ebben az évben nemzetközi úszóversenynek is otthont adott a fürdő. 1976-ra elkészült a versenymedence melletti tanmedence is, ettől kezdve több iskola részben ott tartotta testnevelésóráját. Mégis a sajtó szerint a várt „nagy érdeklődés” a téli időszakban kezdetben nem jellemezte a fürdőt. 1976-ban új kültéri gyermekmedence is létesült, s új hullámkeltő berendezést állítottak üzembe, méghozzá pécsi fejlesztésű eszközt. Újév napján, 1979-ben a különösen zord időjárás – orkán erejű szél – következtében összedőlt és szétszakadt a Hullámfürdő sátra. Viszonylag hamar, 1979. február közepén viszont már az új sátortető alatt újból megnyílhatott az uszoda. 1982-ben ismét egy fürdővel, a Hullámmal indult a nyári szezon, ráadásul ott is gondok mutatkoztak: „A Pécsi Vízmű nyolc év alatt tizennyolc millió forintot költött a fürdő korszerűsítésére. Télen-nyáron folyamatosan huszonhat fokos melegvizet biztosítunk. A belvárosban, kis helyen fekszik, kevés a zöldterület. Jogos mozgásigényeket nem képes kielégíteni. Befogadóképessége háromezer-háromszáz fő, csúcsidőben néha kénytelenek vagyunk kiakasztani a „megtelt” táblát. A gondokról: a hullámverő három éve nem üzemel, alkatrészhiány miatt nem tudjuk még működtetni. Ha július közepéig nem tudjuk megcsinálni, akkor az egészet kicseréljük. A másik problémakör a „fürdőkultúra hiánya” címet viselhetné. A szűrőkön naponta huszonöt liter napolaj akad fenn, de az ötven méteres medence „nyakán” körbe is ott sötétedik a napolaj. Fürdés előtt le kellene zuhanyozni… Sok a lábsérülés a büfétől, a teraszról elhozott üvegek miatt. De a cigarettacsikkek is veszélyesek, égési sebeket okozhatnak.”

A Hullámfürdő gyermekmedencéje egy 1982-es képeslapon
(Csorba Győző Könyvtár, Helyismereti Gyűjtemény, Tóth Tibor Endre pécsi képeslap gyűjteménye)

1982 telén a sátor meleg levegőjének biztosításával és a melegvíz-szolgáltatással akadtak problémák a hőközpont meghibásodása miatt, emiatt néhány napra be is zárt az uszoda. Ekkor már a zsúfoltsággal is gond volt, átlagosan napi 800 látogatóról tudósított a sajtó. 1984 október-novemberében korszerűsítették a légfűtést, felújították a csővezetékrendszert és új hőközpontot építettek, s egy nagyobb mértékű felújítás keretében felmerült, hogy az ideiglenes sátor helyére ragasztott faszerkezetből egy csúsztatható héj alakú kupola kerüljön. A következő évben az ötven méteres sportmedencét betonszerkezeti problémák miatt osztrák szigetelőanyaggal kellett bevonni, s a vízszűrő berendezés is javításra szorult. 1988-ban újból megrongálta a sátrat egy vihar. 1988. májusában indult a fürdő nagymértékű rekonstrukciója, melynek keretében megkezdődött a korabeli sajtó által „fürdőkomplexumként” emlegetett, ma ismert viszonyok kialakítása: a Szendrey Júlia utcában építettek egy kétemeletes épületet, attól északra egy ugyancsak kétemeletes épületet és egy feszített víztükrű úszómedencét, melyet ragasztott akác szerkezettel fedtek le. A vízisportok űzésére, versenyek rendezésére alkalmas városi úszócentrum kialakítása 1997 novemberében fejeződött be. 1998 májusában vette föl az egykori Hullámfürdő sportuszodája az Abay Nemes Oszkár Sportuszoda nevet.

Írta: Wéber Adrienn

Nyitókép: Pécs új hullámfürdője Weinstock Ernő fotóján. (Csorba Győző Könyvtár, Helyismereti Gyűjtemény, Fotótár)

Felhasznált irodalom, források:

Dunántúl, 1932. március 25. (22. évfolyam, 69. szám), 3.: Melegvíz után kutat Pécs városa.

Dunántúl, 1935. június 9. (25. évfolyam, 131. szám), 4.: Magyarország harmadik hullámfürdője pünkösd vasárnapián nyílik meg Pécsett.

Dunántúli Napló, 1949. június 8- (6. évfolyam, 131. szám), 3.: Felére szállította le a jegyek árát a városi fürdőüzem.

Dunántúli Napló, 1959. május 17. (16. évfolyam, 114. szám), 2.: Megnyílik a Balokány-fürdő.

Dunántúli Napló, 1957. június 14. (14. évfolyam, 138. szám), 1.: Takarékoskodjunk a vízzel!

Dunántúli Napló, 1961. április 9. (18. évfolyam, 83. szám), 10.: Fénycsövek a Balokány felett.

Dunántúli Napló, 1961. május 26. (18. évfolyam, 122. szám), 1.: Nyitnak a strandok.

Dunántúli Napló, 1961. szeptember 7. (18. évfolyam, 211. szám), 2.: 157000 strandoló.

Dunántúli Napló, 1962. február 18. (19. évfolyam, 41. szám), 3.: Gazdag építkezési program valósul meg ebben az évben.

Dunántúli Napló, 1962. május 16. (19. évfolyam, 112. szám), 3.: Megkezdték a pécsi hullámfürdő új 50 m-es versenymedencéjének…

Dunántúli Napló, 1962. július 28. (19. évfolyam, 175. szám), 2.: Kánikula — kánikula — kánikula.

Dunántúli Napló, 1963. március 17. (20. évfolyam, 64. szám), 8.: „Körséta“ a város három uszodájában.

Dunántúli Napló, 1963. június 16. (20. évfolyam, 139. szám), 4.: Egyetlen fürdőmedence — 120000 embernek.

Dunántúli Napló, 1963. július 10. (20. évfolyam, 159. szám), 3.: Gyermekek a Hullámfürdőben.

Dunántúli Napló, 1964. június 7. (21. évfolyam, 132. szám), 4.: Igényhullámok a Hullámfürdőben.

Dunántúli Napló, 1964. június 9. (21. évfolyam, 133. szám),1.: Az Idei első kánikulai vasárnap.

Dunántúli Napló, 1965. május 27. (22. évfolyam, 123. szám), 5.: Kezdődik a strandidény.

Dunántúli Napló, 1968. június 15. (127. évfolyam, 139. szám), 4.: Ma megnyílik a Hullámfürdő.

Dunántúli Napló, 1968. július 14. (25. évfolyam, 164. szám), 10.: Ismét lesz hullám.

Dunántúli Napló, 1971. július 24. (28. évfolyam, 173. szám), 4.: Mikor lesz hullám a Hullámban?

Dunántúli Napló, 1973. május 5. (30. évfolyam, 112. szám) 1.: Százhuszonhat hazai kiállító.

Dunántúli Napló, 1973. október 8. (30. évfolyam, 267. szám), 6.: Miért késik a sátortetős uszoda?!

Dunántúli Napló, 1973. december 22. (30. évfolyam, 341. szám), 5.: 1974 őszére állítják fel a sátortetőt a Hullámban.

Dunántúli Napló, 1974. június 10. (31. évfolyam, 157. szám), 6.: Ősszel már szaunázhatunk?

Dunántúli Napló, 1974. november 9. (31. évfolyam, 307. szám), 8.: Áll a sátor a Hullámfürdőben!

Dunántúli Napló, 1974. december 29. (31. évfolyam, 355. szám), 8.: Átadták a közönségnek Pécs első fedett uszodáját.

Dunántúli Napló, 1975. június 30. (32. évfolyam, 177. szám), 1.: „Igazi” hullámokkal, újjávarázsolt formában…

Dunántúli Napló, 1975. július 31. (32. évfolyam, 208. szám), 8.: Nemzetközi úszóverseny Pécsett.

Dunántúli Napló, 1975. szeptember 5. (32. évfolyam, 243. szám), 4.: Vízforgató berendezés.

Dunántúli Napló, 1976. február 7. (33. évfolyam, 37. szám) 1.: Elkészült Pécsett, a Hullámfürdőben…

Dunántúli Napló, 1976. március 7. (33. évfolyam, 66. szám), 8.: Úszni jó!

Dunántúli Napló, 1976. július 5.  (33. évfolyam, 184. szám), 1.: Telt ház a strandokon.

Dunántúli Napló, 1976. augusztus 10. (33. évfolyam, 220. szám), 2.: Új hullámkeltő gép a Hullámfürdőben.

Dunántúli Napló, 1979. január 2. (36. évfolyam, 1. szám), 1.: Ítéletidő Baranyában.

Dunántúli Napló, 1979. február 18. (36. évfolyam, 48. szám), 2.: Elkészült a Hullámfürdő sátorteteje.

Dunántúli Napló, 1982. június 14. (39. évfolyam, 161. szám), 8.: Miért csak egy fürdő működik Pécsett?

Dunántúli Napló, 1982. december 12. (39. évfolyam, 341. szám), 3.: Hideg a Hullámban.

Dunántúli Napló, 1982. december 17. (39. évfolyam, 346. szám), 8.: [Képriport].

Dunántúli Napló, 1982. december 22. (39. évfolyam, 351. szám), 4.: Bezárt a Hullámfürdő.

Dunántúli Napló, 1984. október19.  (41. évfolyam, 288. szám), 5.: Felújítási munkák a Hullámfürdőben.

Dunántúli Napló, 1984. december 31. (41. évfolyam, 358. szám), 1.: Nyugdíjasház, garzonház.

Dunántúli Napló, 1985. május 22. (42. évfolyam, 138. szám), 1.: Felújítások a pécsi Hullámfürdőben.

Dunántúli Napló, 1988. április 15. (45. évfolyam, 104. szám), 1.: Hidegfront.

Dunántúli Napló, 1988. május 27. (45. évfolyam, 146. szám), 5.: Fürdőkomplexum épül Pécsett.

Gonda Tibor: Pécs idegenforgalmának hőskora, I. rész. 1930-1935. Pécsi Szemle, 2005 (8. évfolyam) 1. szám, 70-82.

A Hullámfürdő története – a hivatkozás itt.

Pécs-Baranyai címtár 1942 (Pécs, 1942), 34.

Pécsi Napló, 1928. július 18. (37. évfolyam, 170. szám), 2.: Pécs úri társadalma a szaharai meleget a Maléter-fürdő strandjával ellensúlyozza.

Pécsi Napló, 1930. augusztus 9. (39. évfolyam, 180. szám), 5.: A Maléter-féle strandfürdő vize.

Pécsi Napló, 1933. február 9. (42. évfolyam, 32. szám), 6.: Fürdőt Pécsnek!

Pécsi Napló, 1934. április 7. (43. évfolyam, 77. szám), 2.: Hullámfürdővé modernizálják a Maléter- strandfürdőt.

Pécsi Napló, 1935. április 30. (44. évfolyam, 97. szám), 4.: Modern hullámfürdő lesz a Ráth uccai strandból.

Pécsi Napló, 1935. június 9. (44. évfolyam, 131. szám), 20.: Úszóverseny a hullámfürdő megnyitóján.

Sporthírlap, 1925. november 14. (16. évfolyam, 221. szám), 9.: Versenyuszoda épül Pécsett.

Vargha Dezső: Hullámfürdő. Pécs Lexikon, I. kötet. Főszerk.: Romváry Ferenc. Pécs, 2010, 322-323.

Új Dunántúli Napló, 1998. május 7. (9. évfolyam, 124. szám), 16.: Abay-Nemes Oszkár uszoda.